Rájöttek az emberi memória egyik nagy titkára
Sikerült azonosítani azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövid távú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A Szegedi Tudományegyetem és az MTA közös kutatócsoportjának felfedezése segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni, közli a hvg.hu.
A beazonosított agyterület a hippocampus eddig negligált, keskeny CA2 régiója. Itt keletkeznek azok a sharp-wave ripple ritmusok, amelyek elnevezését magyarul talán éleshullám-fodorként fordíthatnák – magyarázta Berényi Antal, a Szegedi Tudományegyetem adjunktusa, az SZTE-MTA Lendület csoportját vezető agykutató.
A szegedi tudósok azt az agyterületet vizsgálták, amely az egyik legnehezebben gyógyítható epilepszia típusért, a rángógörcsökkel és tudatvesztéssel járó roham miatt közismert, úgynevezett temporális lebeny-epilepsziáért felelős. Ennek kialakításában ugyanaz a hippocampus vesz részt, mint a memóriafolyamatok szervezésében.
A kutatók olyan sejtcsoportokat keresetek, amelyek képesek ritmusokat indítani az agyban, mivel ezek lehetnek a kiindulópontjai az epilepsziás rohamoknak. A memóriátvitel elfogadott modellje szerint az agyban a rövid távú emlékezetért a hippocampus a felelős, míg a hosszú távú tárolás máshol, a homloklebeny környékén történik.
Az SZTE tudósai szerint felfedezésük lehetővé teszi annak megértését, miként tudunk emlékezni. A kutatás további útvonala lehet, hogy az emberi agyat megpróbálják befolyásolni koponyán keresztüli elektromos ingerekkel annak érdekében, hogy hatással legyenek az agyműködésre: például leállítsák az epilepsziás rohamot vagy éppen elősegítsék a tanulást, írja a lap.