Praxisközösség: és mi lesz az iskolafogászattal?
A fogorvosi szolgálatok 77,8 százaléka csatlakozott praxisközösséghez. A Világgazdaság Nagy Ákost, a Magyar Orvosi Kamara alelnökét kérdezte.
- Praxisbárók előtt nyit kapukat a praxisközösség?
- Az alapellátás új vezetői több pénzről, praxisközösségről, új ügyeleti rendszerről
- Megjelent a praxisközösségekről szóló kormányrendelet
- Másfélszeresére emelkedik a fogászati finanszírozás forrása
- Virtuális flashmobot szerveztek a fogorvosok az Emmi Facebook-oldalán
Az iskolafogászatok helyzete most még zavaros, hiszen ők nem rendelkeznek praxisjoggal, kollegiális praxisközösségbe sem tudnak belépni.
Ezek területi ellátás nélküli fogászatoknak számítanak, intézményekhez kötődnek, ezért esetükben csupán 30 százalékos bérfejlesztésre volt most lehetőség. Hasonló cipőben járnak a megbízási szerződéses szakellátók és intézményi ellátók is, mondta a Világgazdaságnak Nagy Ákos.
Az alapellátásban dolgozó, a fogorvosi ellátást vállalkozói formában végző fogorvosok és a szakdolgozóik az idén több mint 26 milliárd forint többletforráshoz jutnak, a fogorvosi ellátás finanszírozása pedig 68,7 milliárd forintra emelkedik, ami több mint 60 százalékos növekedés. Ugyanakkor a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai szerint április elején 300 alapellátó fogorvosi praxis állt üresen, az üres háziorvosi praxisok száma pedig a NEAK márciusi adatai szerint 510 volt. Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyében három-három, Hevesben pedig két praxisban már hosszabb ideje nincs alapellátó orvos.
