Pfizer Egészségtudatossági Index 2017
Tízes skálán mérve a magyarok átlagosan 7 pontra értékelik saját egészségüket, derül ki a Pfizer átfogó felméréséből.
A Pfizer Egészségtudatossági Index adatai szerint a lakosság 76 százaléka érzi úgy, hogy többnyire egészségtudatosan él, de teljes mértékben elégedettnek csak minden tizedik ember mondja magát. Aggasztó a magyar lakosság hozzáállása a szűrővizsgálatokhoz: az elmúlt egy év során a felnőtt népesség 42 százaléka nem vett részt semmilyen szűrővizsgálaton, az egyes fontosabb, alapvető vizsgálatokat pedig negyedükharmaduk még soha nem végeztette el.
A 2016 novemberében végzett országos reprezentatív felmérés szerint a felnőtt népesség háromnegyede a közepesnél jobbnak ítéli a saját egészségi állapotát. A megítélés igen szoros összefüggésben van az életkorral: a 30 év alattiak átlagosan 9 pontot adtak maguknak, a 60 fölöttiek pedig csak mintegy 5,5 pontot.
Az egészséggel kapcsolatos tevékenységek közül a leggyakoribbak (az elmúlt héten vagy hónapban előfordultak) a receptre felírt, illetve recept nélküli készítmények megvásárlása, illetve a háziorvos betegség miatti felkeresése voltak.
Míg a felnőtt lakosság ötöde kereste fel háziorvosát egy hónapon belül betegség miatt, egészségi állapotukról tájékozódni már jóval kevesebben mentek orvoshoz: az elmúlt egy évben a lakosság több mint fele nem vette igénybe ezt a lehetőséget. Kiugróan magas – közel 70 százalék – a vizsgálatot kérő budapestiek aránya. A lakosság 42 százaléka nem vett részt szűrővizsgálatokon, 52 százalék nem kereste fel háziorvosát saját kezdeményezésre állapotfelmérés miatt, 88 százalék pedig nem gondoskodott védőoltások beadatásáról sem.
10 magyarból nagyjából 6 állítja, hogy részt vett valamilyen szűrővizsgálaton az elmúlt évben, a megkérdezettek fele az elmúlt 6-12 hónapban. A nők esetében valamivel kedvezőbb a helyzet, közülük csak minden harmadik hagyta ki a szűréseket. A konkrét vizsgálattípusokra kérdezve szembetűnő, hogy a felnőtt népesség negyede-harmada szinte soha nem végez vagy végeztet el magán alapvető vizsgálatokat. A legtöbben még a vérnyomásukról tájékozódnak viszonylag rendszeresen, legalacsonyabb azok aránya, akik legalább évente megméretik a koleszterinszintjüket.
A felnőtt népesség közel kétharmada azonnal orvoshoz fordul, ha betegnek érzi magát, egyharmada előbb más forrásból próbál tájékozódni. Az utóbbiak háromnegyede családtagokhoz, barátokhoz, ismerősökhöz fordul, de minden második az interneten (is) utána néz a tüneteinek, minden harmadik pedig a gyógyszerészét kérdezi meg.
A nagy többség (76 százalék) úgy érzi, hogy legalább valamelyest egészségtudatosan él, de teljes mértékben elégedettnek csak minden tizedik ember mondja magát. Igen nagy különbség van a nők és a férfiak között: az utóbbiak közül kétszer annyian gondolják úgy, hogy többékevésbé egészségtelen életmódot folytatnak.
Jelenleg a 18 éves és idősebb népesség egyharmada dohányzik, a leginkább a középkorúak, és a legkevésbé a 60 fölöttiek. Azok között, akik dohányoznak, a legtöbben (a lakosság ötöde) fél-egy doboz cigarettát szívnak el naponta. Az alkoholfogyasztás gyakorisága tekintetében igen jelentősek a társadalmi különbségek. Gyakrabban isznak a nőknél a férfiak, a legidősebbeknél a legfiatalabbak, és kiemelkedően magas az alkoholfogyasztás Budapesten. A felnőtt népesség mintegy harmada fogyaszt viszonylag nagy gyakorisággal szénsavas üdítőitalokat. Ez a szokás elsősorban az életkorral függ össze: minél fiatalabb valaki, annál több ilyen terméket fogyaszt.
A kávézás majdnem teljesen általános: a felnőtt népesség mintegy négyötöde fogyaszt koffeintartalmú feketét, és ebben alig van különbség az egyes társadalmi csoportok között. Talán csak a fiatalok körében mérsékeltebb a kávéivás, ők viszont az átlagost lényegesen meghaladó mértékben fogyasztanak energiaitalokat. Ez utóbbiak fogyasztása igen szoros összefüggést mutat az életkorral: átlagosan a népesség ötöde fogyaszt ilyen termékeket, ám a 30 év alattiak közül minden második válaszadóra igaz az állítás.
A magyar lakosság kétötöde tartja magát túlhajszoltnak. Az idősek négyötöde érzi úgy, hogy nem él túlhajszoltan, míg a felső-közép jövedelmi csoportba tartozók 71 százaléka állítja ugyanezt. Leginkább túlhajszoltak a 40-49 közöttiek. A legidősebbek stresszelnek a leginkább: a korosztály 72 százaléka éli meg stresszesnek a mindennapokat, míg a teljes népesség körében csak minden második válaszadóra igaz ez.
Talán meglepő, hogy a magyar társadalom mintegy kétharmada elégedett a saját testsúlyával: a férfiak még inkább, mint a nők, és a fiatalabbak, mint az idősebbek.
A magyarok háromötöde 6-8 órát alszik egy átlagos napon. Az idősek és a községekben élők között vannak a legtöbben (23 százalék), akik kevesebb, mint 6 órát alszanak naponta, illetve a 30 alattiak között a legtöbben (18 százalék), akik akár 12 órát is.
A felnőtt népesség átlagosan körülbelül hetente három órát tölt testmozgással. A különféle mozgásformák közül a séta, a kerékpározás és a futás/kocogás a legnépszerűbbek. A táplálkozási szokásaikat fehérjedúsnak, illetve zöldségben, gyümölcsben gazdagnak ítélték a legtöbben. A felnőttek 12 százaléka tart valamilyen diétát: 7 százalék orvosi javaslatra, 5 százalék kizárólag önkéntesen táplálkozik valamelyik diétás módszer szerint, 3 százalék tart diétát mindkét megfontolásból.
A felnőtt népesség kétharmada tervez életmódváltást a közeljövőben. A legtöbben a stressz kerülését említették, de minden harmadik ember tervez több mozgást, részvételt szűrővizsgálatokon és hosszabb alvást.
A kutatás rákérdezett arra, mennyire foglalkoztatja a magyarokat az öregedés. Konkrétan az öregedés ténye az emberek kétötödét nem foglalkoztatja, viszont kétszer ennyien nyilatkoztak arról, hogy az öregedéssel együtt járó 13 gyakran előforduló probléma közül legalább egy nagyon foglalkoztatja őket. Az életminőséget befolyásoló betegségek, a fizikai képességek gyengülése és az anyagi nehézségek, az életszínvonal romlása a legtöbbek számára fenyegetést jelentő tényezők.
