Parlamenti vita kórházadósságról és egészségbiztosítási forrásokról
A hétfői parlamenti ülésnapon kiemelt téma volt az egészségügy finanszírozási helyzete. A képviselői kérdések és törvénymódosítási viták során terítékre került a kórházak adósságának újratermelődése, a valós költségek felmérése, valamint az egyedi méltányossági kérelmek jövőbeli sorsa.
Az egészségügy finanszírozásáról is beszéltek a képviselők a parlamentben a hétfői kérdések során.
Mi Hazánk: hogyan tervezik megállítani a kórházi adósságok újratermelődését?
Szabadi István (Mi Hazánk) arról beszélt, hogy az egészségügy rendszere a rendszerváltozás óta alulfinanszírozott, a magyar állam GDP-arányosan is keveset fordít az ágazatra, a kórházak adósságállománya minden évben újratermelődik. Adatokat sorolva kiemelte, hogy a jogalkotók már a 2025-ös költségvetésben 150 milliárd forintnyi többletforrást biztosítottak az adósság finanszírozására, tavaly év végére ennek ellenére 95,5 milliárd forint tartozás halmozódott fel, idén pedig újabb 80 milliárd forinttal kellett kiegészíteni a betegek kezelésére felhasználható keretet.
Azt kérdezte, hogy mikor készül el a valós költségek felmérése, hogyan tervezik megállítani a kórházi adósságok újratermelődését, átalakítják-e az ágazat finanszírozási rendszerét, és a várólisták csökkentésének érdekében bevonják-e a magánszolgáltókat?
Személyes felhangok és miniszteri válasz az adósságkezelésre
A feltett interpellációra Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter reagált, aki érdemi válasza előtt kénytelen volt visszautasítani a sajtóban megjelent, személyét érintő állításokat is.
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter úgy fogalmazott, hogy "mint köztudottan kettős, magyar-angol állampolgár" válaszol a kérdésre. Hozzátette, hogy a tizenhárom aradi vértanú közül négy magyar, négy német, kettő örmény, egy osztrák, egy horvát és egy szerb származású volt, de mindegyikük a magyar honvédség tisztjeként harcolt a magyar szabadságért. Hogy ki a magyar, a tettek határozzák meg, "nem a szavak, vagy éppen az útlevél színe" - szögezte le. Az "Önök újságjában, a Magyar Jelenben hamis vádak jelentek meg, hogy én eltitkolom a kettős állampolgárságomat. Használják a Google-t, és legyenek szívesek, ne hazudjanak a Mi Hazánk újságjában, se ott, se máshol" - szólított fel.
A feltett kérdésre válaszolva azt mondta, az egészségügy mintegy 75 milliárd forint többletforrást igényel. Hangsúlyozta, hogy tíz pilotkórházban vizsgálják az esetszintű ráfordítási adatokat, ennek eredménye őszre várható. Leszögezte, hogy prioritásként kezelik az egészségügyet, valós értéken fognak finanszírozni, illetve ösztönzőket vezetnek be.
Fókuszban az egészségbiztosítási törvény módosítása
A hétfői ülésnap későbbi szakaszában a jogszabályi háttér finomhangolása került napirendre. Bizottsági jelentések és összegző módosító indítványok vitájával, majd napirend utáni felszólalással fejezte be az Országgyűlés a hétfői ülésnapját.
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény módosításához fűzött bizottsági jelentéseknek és az összegző módosító javaslatnak a vitája során az egészségügyi bizottság álláspontját tolmácsoló Ruzsa Diána (Tisza) jelezte: az egyetlen beérkezett képviselői módosító indítvány az egyedi méltányossági kérelmek támogatási szintjének megőrzését javasolta garantálni. Közlése szerint ezt azért nem támogatták, mert a méltányossági rendszer átalakulása miatt más struktúrában biztosítják az e célra rendelkezésre álló forrásokat.
Simon Zsuzsánna (Tisza) kiemelte: az első technikainak tűnő javaslat fontos betegérdeket szolgál, majd kifejtette, nem az a lényeges kérdés, melyik intézmény biztosítja az adott támogatást, hanem az, hogy a kérelmekről átlátható, szakmailag megalapozott, kiszámítható és gyors eljárásban szülessen döntés, ezért egységes szisztéma kialakítására van szükség. Ez a törvénymódosítás nem egy végállomás, hanem egy fontos lépés a korszerűbb és egységesebb rendszer felé - jelentette ki.
Mi lesz a megszűnő Batthyány-Strattmann László Alapítvány feladataival?
Az egyedi méltányossági ügyek kapcsán konkrét példák is elhangzottak az ellenzék részéről, amelyekre a kormányzat részéről az államtitkár adott megnyugtató választ a feladatok átvételét illetően.
Apáti István (Mi Hazánk) egy speciális gyógyszeres ellátást igénylő tumoros beteg példáját bemutatva arról beszélt, hogy nagyon hatékonyan működött egyedi ügyekben a felszámolásra ítélt Batthyány-Strattmann László Alapítvány.
Porpáczy Krisztina, az Egészségügyi Minisztérium alapellátásért és integrált ellátásért felelős államtitkára azt emelte ki: az alapítvány feladatai azonnal átkerülnek az egészségbiztosítási alaphoz, és az "elakadt" ügyek megoldásával őszre ledolgozzák az alapítványnál tapasztalt lemaradást. Az ágazati vezetés nem tervez semmilyen forráskivonást - jelentette ki, hangsúlyozva, ennek éppen az ellenkezőjére készülnek.
