hirdetés
2024. november. 21., csütörtök - Olivér.
hirdetés

 

Össztűz zúdul a fruktózra

Az utóbbi években a fruktózt, ezt az egyszerű cukrot számos tudós vizsgálta, akik szerint a fruktóz jobban növeli az elhízás kockázatát, mint a hozzá nagyon hasonló glükóz. Most újabb vádakkal illetik: egyes kutatók szerint hozzájárul a májelváltozások és a magas vérnyomás kialakulásához is, és mindezek a hatásokat metabolitja, a húgysav közvetítésével fejti ki.

Számos természetes élelmiszer tartalmaz fruktózt, a méz éppen úgy, mint a gyümölcsök, és emellett számtalan feldolgozott ételhez és üdítőitalhoz adnak nagy fruktóztartalmú kukoricaszirupot.

Audrae Erickson, az amerikai Kukoricafinomítók Szövetségének elnöke szerint a fruktóz nem jelent veszélyt, és városi legendának nevezi azt a feltevést, hogy szervezetünkre másképpen hatna a fruktóz, mint a glükóz.

Noha vannak kutatók, akik egyetértenek vele, mások vizsgálatai viszont ellentétes eredményekre vezettek. Az egyik ilyen prospektív tanulmány például igazolta, hogy az üdítőitalok és a gyümölcslevek férfiakban növelik a köszvény előfordulási gyakoriságát (BMJ 336, 309–312, 2008). Múlt évben pedig egy tízhetes vizsgálat során, amelyben 32 túlsúlyos és elhízott személyt vizsgáltak, azt mutatták ki, hogy a fruktózzal édesített üdítőitalokat fogyasztók hasi zsírtömege kétszer olyan mértékben gyarapodott, mint azoké, akiknek itala glükózt tartalmazott (J.Clin. Invest. 119, 1322–1334, 2009). Egy nemrég elvégzett májbiopsziás vizsgálatban, amelybe több mint 400 személyt vontak be, kapcsolatot találtak az üdítőital-fogyasztás és a májbeli kötőszövet-felszaporodás között, ha a személy májának zsírtartalma már eleve nagy volt (Hepatology 51, 1961–1971, 2010).

Az említett vizsgálatok azt jelzik, hogy a fruktóz nagy mennyiségben történő fogyasztása nem csak az extra kalóriabevitel miatt jelent problémát. Richard Johnson, a Hepatology-ban megjelent közlemény egyik szerzője nyáron, a Nemzetközi Nefrológiai Társaság genfi szimpóziumán azt az elméletet fejtette ki, hogy a fruktóz azért jelent különleges problémát, mert a fruktózt lebontó enzimre nem hatnak olyan visszacsatolásos szabályozások, mint a glükózt metabolizáló enzimre. Ennek folytán a fruktóz lebontása „elszabadul”, és anyagcsere-mellékterméke, a húgysav felszaporodik a szervezet sejtjeiben. Ennek nagy jelentősége van – állítja Johnson, aki egyike volt azoknak a kutatóknak, akik kimutatták, hogy a vér magas húgysavszintje hozzájárulhat a magas vérnyomáshoz (J. Am. Med.Assoc. 300, 924–932, 2008).

Nincs azonban mindenki meggyőződve arról, hogy a fruktóz káros hatásait a húgysav révén fejtené ki. Manal Abdelmalek, a Duke Egyetem orvoskarának munkatársa nem vitatja ugyan Johnson elméletének érvényességét, azonban felhívja a figyelmet arra, hogy vannak hasonlóan ésszerű más elméletek is. Az egyik szerint például a fruktóz-anyagcsere közvetlenül károsítja a sejteket azáltal, hogy erősen lecsökkenti a sejtek ATP-szintjét. Egy másik elmélet szerint a fruktóz fogyasztása – mint minden cukoré – növeli a vér inzulinszintjét, és – mint azt már Gerald Reaven évtizedekkel ezelőtt kimutatta (J. Am. Med. Assoc. 266, 3008–3011, 1991) – a magas inzulinszint csökkenti a húgysav kiválasztódását a vesén át. Ez az utóbbi elmélet tehát szintén a húgysav jelentőségét emeli ki, de más tényezőnek tulajdonítja koncentrációnövekedését, mint Johnson.

„Nem tudom, hogy a fruktóz felelős-e a káros hatásokért” – mondta Reaven – „de nem állítom, hogy nem lehetséges”.

Forrás: Roxanne Khamsi: Theory is acid test for fructose’s blood pressure role. Nature Medicine, 2010, 16: 939.

Dr. Weisz Júlia
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés

Könyveink