OMSZ: jól működik az új ügyeleti rendszer Budapesten (Bővítve: Győrfi)
Az új ügyeleti rendszer 2024. október 1-jén elindult és jól működik Budapesten is, közölte az Országos Mentőszolgálat (OMSZ).
A főváros 18 ügyeleti telephelyén orvosok, mentőtisztek és diplomás APN szakemberek látják el a betegeket. Az első három napon Budapesten 259 beteget láttak el, közülük 59-en gyermekek, illetve 18 év alatti fiatalok voltak. 36 esetben a telefonos tanácsadás elegendőnek bizonyult, 150 beteget valamely ügyeleti telephelyen részesítettek ellátásban, 73 beteghez kiküldtünk egy mobil ügyeleti egységet, így az otthonában kaphatta meg a szükséges ügyeleti ellátást, közölte az OMSZ.
Az ügyeletben ellátott betegek mindössze 14 százalékát (37 fő) kellett további ellátásra kórházba irányítani. Az átlagos betegforgalom egyik budapesti ellátóhelyen sem érte el az 1 beteg/óra értéket, vagyis hatórás (háziorvosi), illetve tízórás (éjszakai) ügyeleti időszakonként átlagosan mindössze 2-3 beteget kellett ellátásban részesíteni.
A 1830-as hívásfogadás Budapesten is zavartalan volt. Az új ügyeleti rendszer felépítésének és működésének vármegyékre vonatkozó részletei a www.mentok.hu/ugyelet linkre kattintva elérhetők.
Győrfi Pál: Úgy tűnik, túlbiztosítottuk a rendszert
18 telephelyen 259 beteget láttak el az orvosok az elmúlt három napban a fővárosban az új háziorvosi ügyeleti rendszerben, közölte Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője az InfóRádió megkeresésére.
A 18 telephely közül három egyébként dedikált gyermekügyeletként működik, a betegek közt 59 gyermek, illetve 17 év alatti fiatal volt. Ami még fontos talán, hogy igazán súlyos esettel nem találkoztunk, jellemzően enyhe tünetekkel – torokfájás, gyengeség, szédülés stb. – miatt fordultak az ügyelethez a betegek, akiknek körülbelül 15 százalékát kellett aztán továbbirányítani még valamilyen kivizsgálásra, ellátásra, kórházba. A többieknek gyakorlatilag sikerült megoldani az egészségügyi problémáját – mondta el Győrfi Pál.
A 259 betegből 150 beteg kapott valamelyik ügyeleti telephelyen ellátást, ők azok, akik az ambulanciákra mentek be.
Ezt 16 óra és 22 óra között háziorvosi ügyeleteken tudta megtenni, őket háziorvosok látták el, este 22 óra után pedig a mentőszolgálat által működtetett sürgősségi ügyeletek működtek. Egyébként 73 címre ki is mentünk ügyeleti kocsival, és a lakásukon kapták meg az ellátást azok a betegek, akik az általános állapotuk vagy az élethelyzetük miatt nem tudtak bemenni az ügyeletre – sorolta a szóvivő.
A rendszer terhelése a várakozás alatt maradt, mondta még Győrfi Pál, hozzátéve, hogy amikor a budapesti ellátórendszert tervezték, akkor hiteles adatokra a korábbi időszakból nem támaszkodhattak, hiszen eddig magánszolgáltatók, különféle módon, struktúrában végezték ezt az ellátást, önkormányzati finanszírozással, alvállalkozók bevonásával.
Egyelőre, ha csak ezt a három napot nézzük, akkor úgy tűnhet, hogy túlbiztosítottuk a rendszert, hiszen például az egy telephelyen egy órára jutó betegforgalom nem éri el az egy beteget, vagyis eddig azt látjuk, hogy 2-3 óránként jön egy beteg az ügyeletre. De még előttünk van az első hétvége, olyankor a tapasztalatok szerint jelentősen megnő a betegszám, valamint ugyan komoly tájékoztatás előzte meg az ügyelet indulását, de azért kell idő a betegeknek is, amíg megszokják, hogy a 1830-at kell hívni, vagy hogy hol vannak az új ügyeleti telephelyek. Ezért még nem vonnék le messzemenő következtetéseket. Egyelőre az első három nap alapján azt lehet mondani, hogy nagyon alacsony betegszámmal működnek az ügyeletek fővárosszerte – összegzett Győrfi Pál.
