A MESZK reagált a miniszter száznapos értékelésére
Nincs valódi szakmai párbeszéd az egészségügyi szakdolgozókkal
Bár a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) üdvözli, hogy a tárca nyílt párbeszédet folytat a Magyar Orvosi Kamarával, ám leszögezi: az orvosokkal való egyeztetés nem egyenlő a teljes egészségügyi szakmával folytatott párbeszéddel.
A szakdolgozói kar önálló tudással és felelősséggel rendelkező hivatásközösség, amely a minisztérium részéről mindmáig nem tapasztalta a valódi partnerséget – áll a MESZK Facebook, posztjában, amelyben Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter minapi bejegyzésére reagálnak, amelyben az új vezetés első 100 napját értékelte.
A MESZK nehezményezi, hogy a 2026 májusi küldöttközgyűlésen személyesen átadott átfogó javaslatcsomagra, valamint az azt követően megküldött júniusi hivatalos megkeresésekre a mai napig nem érkezett érdemi válasz Hegedűs Zsolt miniszter részéről. A kamara hangsúlyozza, hogy a szakdolgozók kihagyása a döntéshozatalból nem csupán érdekképviseleti sérelem, hanem közvetlen betegbiztonsági kockázat. A létszámhiány következményeit – a hosszabb várakozást, a figyelmetlenséget, az elhalasztott beavatkozásokat és a magasabb szövődménykockázatot – ugyanis végső soron a betegek szenvedik meg.
A közel 125 ezer tagot számláló köztestület riasztó demográfiai és béradatokkal támasztotta alá a helyzet súlyosságát. A szakdolgozók átlagéletkora már elérte a 47,3 évet, és több mint 25 ezren 58 évesnél is idősebbek. Miközben 2025-ben az orvosok átlagos bruttó bére 2,2 millió forint volt, a szakdolgozóké csupán 800 ezer forintot tett ki, ráadásul havi 220-240 ledolgozott óra mellett. Az utánpótláshelyzet drámaiságát mutatja, hogy 2026-ban országosan mindössze 275 fő végez ápolóként középfokú nappali képzésben.
Az Eurostat és az OECD adatai szerint Magyarországon 1000 lakosra ma mindössze 5,3-5,45 ápoló jut, míg az EU-átlag 8,6. Amíg Európa legtöbb államában nőtt a kapacitás, nálunk az EU-átlaghoz mért ápolóhiány a 2012-es 16 ezer főről 2024-re több mint 28 ezer főre emelkedett. Nemzetközi kutatások igazolják, hogy minden hiányzó ápoló 7 százalékkal növeli a betegek elhalálozási kockázatát, a diplomás ápolók arányának emelése viszont arányosan csökkenthetné azt.
A válság már az alap- és szakellátásban, valamint a műtőkben is közvetlenül érezhető. A szakrendelőkben dolgozók jelentős része már nyugdíjas, a fiatalok számára pedig a jelenlegi feltételek mellett nincs motiváció. A várólisták csökkentése sem csupán orvosi kapacitás kérdése, hiszen műtősnő, aneszteziológiai szakasszisztens, ápoló és sterilizáló személyzet nélkül a műtéti programok akkor is leállnak, ha az orvos és a finanszírozás rendelkezésre áll.
A szakmai problémák között a MESZK kiemeli a kompetenciahatárok ellehetetlenítését, a hibás intézményi higiéniai feltételeket és az elégtelen fertőtlenítőszer-kereteket. Sürgetik továbbá a pedagógusok mintájára a megalázó minősítési rendszer eltörlését és az egészségügyi szolgálati jogviszony felülvizsgálatát.
A kamara emlékeztet rá, hogy a szakma már 2019-ben átadott egy átfogó nemzeti ápolásfejlesztési stratégiát, ám az elmúlt hét évben semmilyen ágazati koncepció nem készült. Hangsúlyozzák: semmilyen digitális fejlesztés vagy intézményi átalakítás nem helyettesíti a képzett szakdolgozót. Ezért kezdeményezik egy országos szakdolgozói humánerőforrás-térkép és a kötelező szakdolgozói hatásvizsgálatok bevezetését.
A MESZK az őszi betegelégedettségi platform és az új irányítási struktúra kialakítása során önálló, érdemi partneri státuszt, valamint rendszeres egyeztetéseket és konkrét válaszokat vár a tárcától. Ahogy a miniszter fogalmazott, a lassúság nem lehet ürügy a homályra: a szakdolgozói kar konkrét, számonkérhető vállalásokat és ütemtervet vár a bérrendezésről, a kompetenciákról és az utánpótlásról a következő száz nap értékelésekor.
