NGM: közel 8 százalékkal több forrás jut az egészségügynek jövőre
Az egészségügy finanszírozását illetően a napokban a nyilvánosságban megjelent téves híresztelésekkel, félreértelmezésekkel ellentétben nem igaz, hogy a 2026-os költségvetés kevesebb forrást biztosítana az egészségügy számára. A valóság ezzel szemben az, hogy a jövő évi költségvetés tervezetében az egészségügyi ágazat kiadásaira összesen 3919,3 milliárd forint áll rendelkezésre, azaz 280,5 milliárd forinttal több, mint a 2025. évi költségvetésben, közölte szerdán a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
Ez az összeg több mint háromszorosa annak, mint amennyit az utolsó baloldali kormány által benyújtott költségvetési törvényjavaslat biztosított az egészségügyre. A kormány célja tehát továbbra is az, hogy megerősítse a közfinanszírozott egészségügyi ellátást. A félreértés egyik oka a költségvetés összetett szerkezete, ami miatt az ágazati források több helyről érkeznek, nem kizárólag egy soron szerepelnek.
A nyilvánosságban megjelent téves híresztelésekkel szemben az egészségügyre fordított források mértéke egyértelműen nő, a 2026-os költségvetési törvényjavaslat alapján az egészségügyi ágazat kiadásaira összesen 3919,3 milliárd forint áll rendelkezésre, azaz 280,5 milliárd forinttal több, mint a 2025. évi költségvetésben. Ez az összeg több mint háromszorosa annak, mint amennyit az utolsó baloldali kormány által benyújtott költségvetési törvényjavaslat biztosított az egészségügyre.
Az egészségügyben az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb béremelési programját hajtotta végre a kormány, amelynek eredményeképpen az orvosok és az ápolók bére is többszörösére nőtt 2010 óta.
2026-ban az összevont szakellátás előirányzaton a magasabb színvonalú betegellátás érdekében 168,8 milliárd forinttal terveztünk magasabb forrást, az egészségügyi szolgáltatók kiegészítő finanszírozásként 80,0 milliárd forinttal kapnak majd többet, míg a gyógyszertámogatásokra és nagyértékű gyógyszerfinanszírozásra is 46,9 milliárd forinttal fordít többek a kormány.
A félreértések okát az képezte, hogy a költségvetés összetett szerkezete miatt az ágazati források több helyről érkeznek, nem kizárólag egy soron szerepelnek. Például Magyarországon orvosszakmailag elfogadott, de társadalombiztosítási támogatással nem rendelkező gyógyszerek méltányossági támogatásával kapcsolatos feladatokat 2025 februárjától a Batthyány-Strattmann László Alapítvány látja el. Ez a 2025. évi első negyedévi előirányzat teljesítését befolyásolta, így a 2026. évben a Nagyértékű gyógyszerfinanszírozás előirányzatról a 2025. évihez képest alacsonyabb összegű méltányossági kifizetést várnak.
Hozzátették: de szintén az egészségügyi célú ráfordításokhoz kell sorolni többek közt a Honvédelmi Minisztérium fejezetében szereplő Országos Sportegészségügyi Intézet kiadásait vagy a Belügyminisztérium fejezetébe sorolt egészségügyi államigazgatási szervek és ágazati fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásait is.
Mindemellett a nyilvánosságban hivatkozott előirányzat csökkenése nem forráskivonást jelent, hanem az Egészségbiztosítási Alap kiadásainak a szociális hozzájárulási adón keresztül történő növekvő finanszírozását. A törvényjavaslat alapján a szociális hozzájárulási adóból az Egészségbiztosítási Alapot megillető rész 13,04 százalékról 17,19 százalékra nő, ami 182,5 milliárd forint többletet jelent.
A kormány számára kiemelten fontos, hogy minden beteg egyforma színvonalon, megfelelő ellátásban és kezelésben részesüljön. Amíg a baloldali kormányok egészségügyi elképzelései kórházi napidíjakról, magánosításról, fizetős egészségügyi ellátásról szóltak, addig a nemzeti kormány a magyar emberek érdekeit szem előtt tartva a közfinanszírozott egészségügyi ellátórendszer megerősítésére, fejlesztésére törekszik - fogalmazott a minisztérium.
A Költségvetési Tanács nem állította, hogy az egészségügyre fordított kiadások csökkennek jövőre
A Költségvetési Tanács (KT) a Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat tervezetéről kiadott véleményében nem állította, hogy az egészségügyre fordított kiadások csökkennek jövőre, hangsúlyozta Horváth Gábor, a Költségvetési Tanács elnöke az MTI-nek szerdán megküldött közleményében.
Az elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a vélemény az Egészségbiztosítási Alap három legjelentősebb bevételi forrását, a szociális hozzájárulási adóból, a járulékokból (a társadalombiztosítási járulék Egészségbiztosítási Alapot megillető részéből és az egészségbiztosítási járulékból álló), valamint a Költségvetési hozzájárulások cím alatt előirányzott támogatásokból származó működési bevételét értékelte. Utóbbi csökkenését több mint ellensúlyozza az első két soron tervezett magasabb összegű bevétel, emelte ki Horváth Gábor.
A vélemény az egészségügyet érintően továbbá megállapítja az állami beruházási fejezet kiadásainak egészségügyi és szociális intézmények felújításaihoz kapcsolódó tervezett növekedését, valamint az egészségügyi intézményeknek juttatandó többletforrás szerepeltetését a tervezetben.
