Nálunk van a legtöbb üres egészségügyi állás
A Eurostat rangsora szerint az üres állások arányát tekintve (2016 negyedik negyedévében) az egészségügyi és szociális ágazatban Magyarország minden más EU-tagállamot megelőz, közli a 168 óra.
Hiánypótló az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Központ Közgazdaság-tudományi Intézetének legfrissebb kiadványa, a Munkaerőpiaci Tükör 2016, amelynek fókuszában a munkaerőhiány jelensége áll. A tanulmánykötet budapesti bemutatóján az egyik szerkesztő, Köllő János közgazdász azt vázolta, mit is értünk munkaerőhiányon, amely teljesen természetes módon létezhet egyidejűleg azzal, hogy vannak betöltetlen állások is a piacon, írja a lap.
– 2013 után a magyar munkaerőpiacon megszaporodtak a hiányjelzések. Nemzetközi összehasonlításban is előkelő helyen állunk hiányintenzitásban – mondta Köllő, hozzátéve, a Eurostat rangsora szerint az üres állások arányát tekintve (2016 negyedik negyedévében) az egészségügyi és szociális ágazatban Magyarország minden más EU-tagállamot megelőz.
Másik három ágazatban is dobogós helyen végzett Magyarország: ez pedig az ipar, az építőipar és az információ-kommunikáció. (A versenyszféra egészét tekintve mindössze annyival kedvezőbb a kép, hogy „csak” a hatodik helyen állunk az uniós tagállamok sorában, hiszen e szférába nem tartoznak bele az oktatás/egészségügy és szociális ágazat adatai.)
– 2011 és 2020 között a teljes aktív korú népesség körülbelül hat százalékkal csökken. Várhatóan a csak általános iskolát végzettek csoportján belül figyelhető meg a legnagyobb csökkenés, ami becslések szerint félmillió is lehet. Viszont négyszázezerrel nő a diplomások száma és kétszázezerrel csökken a szakiskolai végzettek száma – mondta, hozzátéve, hogy stagnál ebben az időszakban a szellemi foglalkozásúak, a szolgáltatók száma, viszont csökkent a segéd- és betanított munkások száma. Kitért a külföldi munkavállalásra is. Elmondta, hogy a kiáramlásnak az egyik oka éppen a hazai munkanélküliség előli menekülés, miközben – kiváltképp az építőiparban – jelentős mértékű a munkaerő-visszaáramlás.
A közgazdász szerint érdemes némi fenntartással kezelni a hiánypanaszokról szóló tudósításokat.
– A hiánypanaszok ugyanis érdekvezéreltek. Nem csak okuk, hanem céljuk is van. A vállalatok számára semmilyen következménye nincs annak, ha hiányt jelentenek. És az sem mellékes, hogy mekkora bérek mellett van hiány – magyarázta, hozzátéve, hogy miközben a vállalatok 85 százaléka hiányról panaszkodik, ugyanezen vállalatok jelzései szerint mindössze két százalék a betöltetlen állások aránya.
