Nagy volt a forrásmegvonás az egészségügytől (is)
A Népszava szerint a jövőt szolgáló ágazatokból – oktatás, egészségügy, környezetvédelem – vonták ki a legtöbb forrást 2010 óta.
A fideszes emlékezet szerint 2010-ben "minden összeomlott": a második Orbán-kormány "egy csőd szélén tántorgó országot vett át". A 2010-es zárszámadást a múlt héten kihirdetett jövő évi költségvetéssel összevetve azonban azt látjuk: az elmúlt tíz év mélyreható kiigazítása kárvallottjai éppenséggel az ország hosszú távú versenyképességét meghatározó tételek: az oktatás, az egészségügy és a környezetvédelem.
A két időpont összevetése a GDP-arányos jóléti kiadások jelentős csökkenéséről tanúskodik. Míg 2010-ben a GDP 30,9 százalékát költötték e célra, jövőre az arány már csak 24,5 százalék. Ezzel együtt igaz az a fideszes beállítás is, hogy az összeg több ezermilliárddal – 8324 milliárdról 11938 milliárd forintra – nőtt. Ám ez a forint már nem ugyanaz a forint. A jóléti kiadásokon belül ugyanakkor minden soron kisebb szám szerepel - legyen szó oktatásról, egészségügyről vagy épp nyugdíjakról.
Az egészségügyre 2020-ban a GDP négy százalékát szánják. A magyar állam a többi uniós tagállamnál lényegesen kevesebbet költ e célra: 2017-ben az EU-átlag 7 százalékra rúgott. A részadatokból kiderül, hogy a kórházakra némileg többet fordítanak, mint 2010-ben. Ám GDP-arányosan minden más háziorvosi, szakrendelői, fogorvosi ellátás forrása csökkent. A leginkább az egészségügyi kiadások alacsony szintje aggasztó, hisz az oktatással együtt ez alapozhatná meg hosszú távon a gazdaság versenyképességét – írja elemzésében a Népszava.
