hirdetés
hirdetés
2024. november. 21., csütörtök - Olivér.
hirdetés

Mit hoz az egészségügyben az újabb négy év?

2018 áprilisában a Magyar Narancs oldalain hosszan értékeltem az egészségügy elmúlt nyolc évét. Ennek bővebb változata a blogomban 3 részben jelent meg. A MaNcs lehozta az új ciklusról írt jóslásaim, találgatásaim, közli Kincses Gyula.

Azt tudjuk, hogy így nem maradhat, de hány éve is mondjuk ezt? A szaktárca az „ezt, csak jobban”-t nyomja, az ágazaton kívüli erők inkább reformokat követelnek, de egyiket sem támogatja a költségvetés. Így nem könnyű. Hogy ki győz, és mi jön, még nem tudni. És Tusványoson megint nem volt szó az egészségügyről, tehát most sem került be a politika fontos kérdései közé.

Amúgy várhatóan a fenti irányok keveredése jön, melyben a hatások kellemesen semlegesítik egymást. Félő, hogy a pénzesőnek vége, a politikai bátorságot pedig más területekre, harcokra tartalékolja a kormány. De ugye tudjuk: ma a „nem csinálunk semmit” is aktív reform: a spontán folyamatokat, az egészségügy kettészakadását erősíti. A közszférában pedig marad a sodródás, a szétesés szakmai és morális értelemben.

És azt látjuk, hogy a kettészakadás megelőzéséről, a szegények egészségéről egyik érdemi szereplő sem beszél. Mindhárom aktor (szaktárca, az MNB agyalói és a fiskális politika) rendszer-konform, azaz „akinek van, annak adunk” szemléletű. (Talán csak életkori és szocializációs okok miatt az EMMI orvos vezetői nem tudnak elszakadni a beléjük nevelt „minden beteget meg kell gyógyítani” szemlélettől. De majd megértik a leckét.)
Abban minden elemző egyetért, hogy valamit tenni kéne, és most. Az egészségügy olyan nagyrendszer, aminek érdemi átalakítása időigényes, és az első szakaszában politikai nyereség nincs, konfliktus viszont annál több. Ezért a ciklus elején van esély érdemi reformra. Meghirdetett reformról viszont nincs. Az MNB programja lehetne annak a váza, de az ágazaton kívül készült, és fogalmunk sincs, van-e mögöttes háttérmunka, részletes. koherens elképzelés. De ha van is, akkor is a szakma háta mögött készül. És egy kivérezetett ágazattal szembemenve nehéz eredményes reformot csinálni. Főleg pénz nélkül…
 
Hogy akkor mi lesz? Nem tudom. A következő 4 évben, ha a gazdaság a remélt pályán marad, akkor kicsit jobb lesz az egészségügy. A fővárosi intézetek is részlegesen megújulnak, és talán kicsit szabályozottabb lesz az ellátórendszer működése. Okos rendelkezésekkel érdemi többletpénz nélkül is rövidíthetők a várólisták, és jó eséllyel az orvos elvándorlás is csökken, főleg a „minden vérzés eláll egyszer” elv alapján. Várhatóan a hálapénz is veszít jelentőségéből, mert a magánellátás elszívja a fizetőképes keresletet. Tehát jó szerencse esetén a döglött ló még áttolható a 4 év múlvai túloldalra. De programnak ez kevés. Az igazi változások elkerülhetetlenek, de késnek, illetve jó eséllyel az élet által spontán kikényszerítve mennek majd végbe. És aki meg tudja majd fizetni ezt az új egészségügyet, annak jó lesz.
 
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés