Miről dönthetnek önállóan az egészségügyi intézmények?
Pontosította a kormány azt a tavalyi rendeletét, amelyben meghatározta, hogy az egyes egészségügyi intézmények milyen jogköröket gyakorolhatnak és mihez kell jóváhagyás az irányító szervektől, írja a Weborvos.
A szerdai Magyar Közlönyben megjelent 652/2021. (XI. 30.) számú kormányrendelet szerint:
Az egészségügyi intézményeknél
„Nem tartozik a kötelezettségvállalások előzetes jóváhagyásának kötelezettsége alá
a) az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény szerinti egészségügyi szolgálati munkaszerződés,
b) az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 528/2020. (XI. 28.) Korm. rendelet 23. § (3) bekezdése szerinti személyes közreműködői szerződés, valamint
c) a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény szerinti, részben vagy egészben európai uniós forrásból megvalósuló közbeszerzés alapján létrejövő szerződés,
d) az 5 000 000 forint szerződési értéket el nem érő kötelezettségvállalás”
Az egészségügyi intézmény értékhatártól függetlenül előzetes jóváhagyás nélkül jogosult kötelezettséget vállalni a következő tárgykörökben:
„a) jogszabályi kötelezettség alapján megkötendő szerződések;
b) közüzemi szolgáltatási-szerződési kötelezettség tárgyú szerződések;
c) vis maior helyzetben megkötendő szerződések, ha erről az irányító intézmény vezetőjét haladéktalanul értesítette”.
Ha az egészségügyi intézmény kötelezettségvállalása meghaladja az 5 millió forintot:
„az egészségügyi intézmény a kötelezettségvállalást megelőzően 10 munkanappal megküldi a dokumentumokat az irányító intézmény vezetőjének. A rendelet szerint 50 millió forint, illetve afölötti kötelezettségvállaláshoz már az egészségügyért felelős miniszter jóváhagyása kell, akinek 3 napja van dönteni a rendelet szerint. Amennyiben a miniszter támogatja, akkor a „kérelmet az Operatív Törzs elé kell terjesztenie. Az Operatív Törzs a felterjesztett kérelem támogatásáról a kérelem beérkezését követő 15 napon belül határoz”, írja a lap.