Mire jó a kórház, ha gyógyításra nem?
Ma száz szolgáltatóból harminckettőnél nincsenek meg az elvárt közegészségügyi feltételek, az intenzív és a sürgősségi ellátóhelyek közül pedig csak minden ötödiknek vannak meg az eszközei a biztonságos ellátáshoz – idézi egy felmérés adatait a NOL.
A tisztiorvosi szolgálat felméréséről nem először szivárognak ki részletek. Az ÁNTSZ a vizsgálat tényét ugyan elismerte a Népszabadságnak, de a részletekről, illetve arról, hogy a vizsgálat eredményeinek ismeretében mit tett a betegek biztonságos ellátásáért, csak annyit közölt: egyelőre az adatokat elemzik.
– A lehetősége is megszűnt annak, hogy a tisztiorvosi szolgálat garanciát adjon az ellátás biztonságára – idézi a lap Falus Ferenc egykori tiszti főorvost. (Az ő hivatali ideje alatt, 2009-ben még zártak be olyan gyermekosztályt, ahol a szakmai feltételek hiánya miatt nem tudták garantálni a betegek biztonságát.) Szerinte ez a következménye annak, ha az állam nagy megértéssel ellenőrzi a saját tulajdonú kórházaiban önmaga mulasztásait.
A NOL idézi Simon Tamás ügyvédet is, aki a gyógyítási feltételek hiányának két látszólag mellékes gyakorlati következményére is rámutatott. Egyrészt: ha tudatosul a bíróságokban, hogy a kórházak a feltételek hiánya miatt alkalmatlanok a gyógyításra, az radikálisan lerövidítheti a kártérítési pereket. Könnyen ki fogják mondani annak a felelősségét, aki olyan tevékenységet végzett el, amelynek nem voltak meg a jogszabályban előírt feltételei. Erre pedig gyorsan reagálnának a biztosítótársaságok is, hiszen a kockázatvállalásukkal kötött kórházi felelősségbiztosítások lényeges eleme az, hogy a kórház csak olyan beavatkozást hajthat végre, amelyhez megvannak a szakmai feltételek. Most ugyanis az a nézet él a bírók fejében, hogy a szakmai feltételek megléte vagy hiánya a közigazgatásra, legfeljebb az ÁNTSZ-re tartozik, nem a szakmai felelősség körébe – olvasható a nol.hu-n.
