hirdetés
2024. december. 22., vasárnap - Zéno.
hirdetés

 

Mire jó, hogy vírusokat módosítanak a laborban?

A Qubitnek Müller Viktor, a vírusok és az immunrendszer evolúciójával foglalkozó elméleti biológus, egyetemi docens, az ELTE Természettudományi Karának oktatási dékánhelyettese, valamint Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának adjunktusa nyilatkozott.

Az Egyesült Államok a következő hónapokban szigoríthatja a laboratóriumilag módosított vírusokkal végzett kutatásokat egy, az Amerikai Egészségügyi Intézetnek (National Institutes of Health, NIH) szeptemberben benyújtott szakértői bizottsági javaslat alapján – számolt be róla nemrég a Science. A tervezet elfogadása esetén olyan vírusokra és kísérletekre is kiterjednének a jelenlegi, úgynevezett „gain of function” vizsgálatokat érintő amerikai szabályok, amikre azok eddig nem vonatkoztak. 

A Qubitnek a magyar szakemberek az ilyen kutatások körüli viták hátteréről, azok lehetséges előnyeiről és kockázatairól, valamint arról is meséltek, hogyan értékelik az amerikai szabályozás szigorítását kezdeményező javaslatot.

Müller elmondta, hogy az Egyesült Államok jelenlegi szabályozása olyan kórokozók módosítására vagy előállítására vonatkozik, amelyekre egyszerre teljesül az, hogy hatékonyan terjednek emberekben, illetve súlyos betegséget, magas halálozási kockázatot okoznak – ez azonban egy nagyon szűk kör. A jelenleg tervezett kiterjesztés lényege az, hogy elég legyen a két feltétel közül egynek teljesülnie: vagy nagy eséllyel okozzon halálozást, de nem muszáj, hogy jelentős hatékonyságú fertőzőképessége legyen, vagy pedig legyen elég az, hogy hatékonyan terjed, de nem kell magas halálozási kockázatnak lennie. A biológus szerint ez azért is fontos, mert a hagyományos besorolás alapján a mostani koronavírus sem minősül magas halálozási kockázatú kórokozónak. Müller szerint ebből az következik, hogy még egy nem túl agresszív kórokozó is óriási pusztítást tud véghezvinni, ha nagyon jól tud terjedni – a covidot okozó vírusból is világjárvány lett, és a globális halálozást még úgy is 10 millió fölé becsülik, hogy a védőoltásokkal nagyon sok súlyos megbetegedést sikerült elkerülni.

Az új amerikai szabályozás azonban nem az ilyen kutatások kategorikus tiltását jelenti, hanem csak azt, hogy „szélesebb körben szükséges és indokolt annak a kivizsgálása, hogy a potenciális nyereség megéri-e a kockázatot. Még ebben az esetben sem tiltásról van szó, hanem voltaképp csupán arról, hogy amerikai állami forrásokból ez a kutatás támogatható-e”. Müller szerint sokan szeretnének ennél radikálisabb tiltást, de „nem ez van most terítéken, hanem az, hogy támogassák-e ezeket a kutatásokat, és ez is csak az Egyesült Államokra érvényes. Én a magam részéről örülnék, ha ilyen szabályozás mindenhol lenne a világon, és valóban ebben a tágabb körben, ami jobban lefedi a potenciális rizikót, lenne szükség alaposabb vizsgálatra”.

Kemenesi azt jó ötletnek tartja, hogy tudományos bizottsági szinten vizsgálják a kockázat és a várható haszon viszonyát a kérdéses kutatások esetében: „Ha az emberektől és az orvosoktól elvárjuk, hogy a vakcina beadásánál ugyanezt értékeljék, és erre van egy jól kiforrott szabályrendszer, ami alapján azt mondja a háziorvosom, hogy kockázat-haszon értékelésében neked nagyon megéri a vakcina ez ellen a vírus ellen, akkor miért ne tehetnénk meg ezt a laborok esetében?” A virológus szerint az amerikaiaik mindig élen jártak a biovédelmi megoldásokban, de abból akár probléma is adódhat, ha engednek a társadalmi nyomásnak, ahol nem tud lecsapódni annak a teljes spektruma, hogy ezek a kísérletek miről is szólnak valójában. „Legyen helye a szakmaiságnak, legyenek bizottságok, amik megmondják, hogy ki mit tehet egy megfelelő laborban, és annak valóban nagyobb haszna van-e az emberiségre, mint kockázata. Legyen ilyen, ne mindig a kutató döntse el, hogy szerinte mi a jó, mert a kutató mindig azt fogja mondani, hogy az a legfontosabb, amit ő csinál. De ne legyen az, hogy politizálódik vagy társadalmi szintre helyeződik ez a vita, mert az el fogja rontani, ahogy ez megtörtént az influenzánál is [10 évvel ezelőtt]” – tette hozzá Kemenesi.

A teljes cikket ITT olvashatja

(forrás: Qubit)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés

Könyveink