Minden harmadik orvos és ápoló depressziós Európában
Az orvosok és ápolók mintegy harmada küzd depresszióval Európában, derül ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai részlege által pénteken közzétett vizsgálatból, amit a Portfolio idéz.
Hans Kluge, a WHO európai részlegvezetője elmondta: ez ötszöröse az európai lakosság körében mért aránynak. A vizsgálatból kiderült az is, hogy a megkérdezettek több mint tizedének megfordult már a fejében az öngyilkosság vagy az önsértés gondolata.
A kutatás szerint az ápolónők és a női orvosok körében elterjedtebb a depresszió és a szorongás, míg a férfi orvosok jellemzőbben válnak alkoholfüggővé. A depresszió legmagasabb arányát az egészségügyi dolgozók körében Lettországban és Lengyelországban mutatták ki, ebben a két országban a válaszadók csaknem fele tekinthető depressziósnak. A legalacsonyabb arányt, nagyjából 15 százalékot Dániában és Izlandon tapasztalták.
Összesen 90 ezer egészségügyi dolgozót vontak be a vizsgálatba az Európai Unió 27 tagállamában, illetve Izlandon és Norvégiában. Kiderült az is, hogy az orvosok és ápolók harmadát munkája során érte már megfélemlítés vagy erőszakos fenyegetés. Ilyesmiről legnagyobb arányban Cipruson, Görögországban és Spanyolországban számoltak be. Mintegy 10 százalék jelezte azt, hogy az utóbbi egy évben a munkahelyén fizikai erőszak vagy szexuális zaklatás áldozata volt.
Az európai országokban az orvosok negyede több mint 50 órát dolgozik egy héten. Az orvosok 32 százalékát, az ápolóknak pedig 25 százalékát alkalmazzák határozatlan idejű szerződéssel, ami szorongást okozhat az állásuk stabilitásával összefüggésben.
Hans Kluge közleményében aláhúzta: Európa orvos- és ápolóhiánnyal küzd, 2030-ra várhatóan csaknem egymillió betöltetlen egészségügyi dolgozói álláshely lesz. "Nem engedhetjük meg magunknak, hogy egészségügyi dolgozókat veszítsünk el a kimerültség, a kétségbeesés és az erőszak miatt".
