Ficzere: Komolyabb megújulás előszobájában vagyunk

Már a járvány alatt is sokan fordultak pszichológushoz, pszichiáterhez, de meggyőződésem, hogy a dolgozók egy részén csak most jön ki a fáradtság, feszültség, érzelmi sérülés. Erősíteni kell őket abban, hogy szakemberhez fordulni nem szégyen, nem szabad, hogy bárki stigmának tekintse a lelki támogatást. Meg kell érteni, hogy ez csupán egy eszköz, aminek segítségével a módszerre nyitottak kijöhetnek a gödörből – mutatott rá Ficzere Andrea, aki úgy véli, hogy a testi-lelki felépülésben a szabadságok, a családdal töltött pillanatok is kulcsfontosságú szerepet játszanak, emiatt igyekeznek minden dolgozó számára biztosítani a jól megérdemelt pihenést.

Főszerepben ma már egyértelműen a poszt-Covid-ellátás van, a betegek egy jelentős százalékánál ugyanis még hónapokkal a fertőzés után is jelentkezhetnek tünetek. A harmadik hullám elmúltával szintén előtérbe kerültek az elektív, vagyis halasztható műtétek, amelyeket a járvány intenzitása miatt mellőzni kellett. Ezen ellátások igénybevételéhez elengedhetetlen az érvényes védettségi igazolvány vagy a negatív teszteredmény, amelyet a korábbi hírek szerint önköltségen kell kifizetni. Ficzere Andrea azonban arról számolt be a lapnak, hogy amit csak tudnak, központi forrásból oldanak meg.

Ha valakinek nincs védettségi igazolványa, akkor természetesen elvégezzük a szükséges teszteket, amelyekre központi forrásból kapunk finanszírozást – tisztázta az Uzsoki Utcai Kórház főigazgatója. Hozzátette: a várakozó betegek egy része sajnos súlyosabb állapotban érkezik az intézményekbe, de mindent megtesznek azért, hogy a gyógyításuk ugyanolyan sikeres legyen, mint ha időben kapták volna meg az ellátást.

Az egészségügy átalakítására vonatkozó gondolatok, tervek évek óta terítéken vannak, és a járvány élesítette őket. A Covid által generált átrendeződéseket fontos tovább folytatni, és minden olyan, a betegek biztonságát növelő intézkedést meg kell hozni, amelyre jelenleg lehetőség van. Tekintsük ezt az időszakot egy komolyabb megújulás előszobájának – vélekedik a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) elnöke, aki azt is elárulta, hogy melyek a főbb elképzelések.

• Csökkenteni kell az aktív ágyak számát, amelyek amellett, hogy nagy költséget jelentenek, olyan személyi, eszköz- és egyéb feltételt igényelnek, amelyre a betegek utógondozásakor egész egyszerűen nincs szükség. A világon mindenhol arra törekszenek, hogy a betegek csak a valóban szükséges időt töltsék kórházban, és az utógondozás az arra alkalmas intézményekben vagy a betegek otthonában történjen. Az idősebb, ápolást, gondozást igénylő betegek számának növekedése is indokolja, hogy – akár az aktív ágyszámak rovására is – növelni kell a krónikus ágyak mennyiségét, és jelentősebb szerepet kell adni a szociális ágazatnak.
• A centrumkórházak és a megyei kórházak szerepe is fajsúlyosabb lesz, hiszen bizonyos szakmákat (pl. onkológia, mellkassebészet, ortopédia) csak a nagyobb intézményekben, centrumokban érdemes végezni, ahol az ellátás valóban hatékony és biztonságos.
• Az alapellátás megerősítése is régi cél, de azoknak az okoseszközöknek a rutinszerű alkalmazására is hangsúlyt kell fektetni, amelyek alkalmasak a betegek otthoni vagy munkavégzés közben történő monitorozására. Segítségükkel kellő szakmai felügyeletet tudunk biztosítani a betegek számára, illetve megelőzhetjük az állapotromlást és a kórházi ellátást. Akkor csináljuk jól, ha a betegek biztonságban érezik magukat, és nem cikáznak fölöslegesen az ellátórendszerben.

Mint ismert, június 15-én az egészségügyi dolgozók számára is megszűnik a felmondási tilalom. Ficzere Andrea szerint a járvány csúcsán, a legmagasabb terhelés mellett elképzelhető, hogy többen távoztak volna a rendszerből, ám úgy véli, jelenleg nem kell ettől tartani.

A teljes információt ITT olvashatja