Milyen jószág a gyerek?
Miért nem „presztízsjóság” ma a gyermek Magyarországon, és miképp válhatna azzá – teszi fel kérdését végül a Napi Gazdaság publicistája – ám gondolatmenetét egy másik kérdéssel kezdi.
„Inferior vagy normál jószág-e a gyermek? Tekintélyes szaklapok hasábjairól, vezető egyetemek katedráiról hangzik el a kérdés manapság. (...)
A normál javak jellemzője, hogy a bevétel növekedésével irányukban nő a kereslet, míg az „inferior" kifejezés alantas javakat jelent, amelyek a szegények fogyasztását dominálják. Utóbbiak esetében a bevétel növekedtével a javak csábereje csökken, ezek helyett drágább, szórakoztatóbb, hasznosabbnak ítélt termékeket választ, aki a pénzét költi. Ismertek a statisztikák az egy főre jutó GDP, az átlagos bevételek és a termékenységi ráták eltéréseire a világ országaiban, és ezek azt mutatják, a gyermekek nagy része a szegényebb országokban születik meg. Jövőbeni termelőeszközként, fogyasztási cikként – örömforrásként – és befektetésként sem értékelhető magasra a gyermek a modern gazdaságban, mondja a mainstream közgazdasági magyarázat. Magasak és növekvők az explicit költségek, extrém magas az opportunity cost, azaz a haszonáldozati költség, egyre hosszabb ideig tart a beruházási periódus és a befektetési palettán is vannak kisebb kockázattal sokkal nagyobb hasznot ígérő lehetőségek a fejlett országokban. Ezért gazdag országban – tehetős családban – a gyermek sokszor inkább probléma, míg szegénységben maga lehet a hosszú távú megoldás. Az állami szerepvállalás lehetőségének bekapcsolása ráadásul csak bonyolítja a kérdést. Mivel a gyermekvállalás egyéni döntés és társadalmi kérdés is egyben, erős véleményformáló csoportok követelik alapvető szabadságjogként a gyermektelenség jogát, míg mások nagy vehemenciával kérik számon a népességcsökkenés problémájának megoldatlanságát a döntéshozókon” – olvasható a napigazdasag.hu-n.
