hirdetés
2024. december. 22., vasárnap - Zéno.

Miért hétfőn halnak meg legtöbben a magyar egészségügyben?

A Válasz Online nem talált nyilvános magyar adatot arról, melyik napon hányan halnak meg a sürgősségi osztályokon, vagy akár a kórházakban.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Demográfiai évkönyve azonban közli, hogy melyik napon hány haláleset történik összesen Magyarországon. Mivel hazánkban legtöbben kórházban hunynak el, ez az adat a magyar egészségügyről is sokat elmond. A legfrissebb, 2022-es statisztikát tartalmazó Demográfiai évkönyv napi halálozási adatait megfeleltettük tehát a hét napjainak, majd hétről hétre megvizsgáltuk, melyik nap végzett az első helyen. Mivel egy évben 52 hét van, egy hétnek pedig 7 napja, egyenlő szórásnál átlagosan egy-egy naptári napra hét elsőségnek kellett volna jutnia. 2022-ben ezzel szemben a hétfő 15 alkalommal volt a leghalálosabb nap. A legkevesebbszer pedig a vasárnap végzett az első helyen. Mindössze kétszer.

(...)

Az adatok tükrében az látszik: 

  1. a hétfő a legrosszabb prognózisú nap Magyarországon;
  2. a hét folyamán egyre kevesebben halnak meg, legtöbbször csak az változik, hogy a szombat vagy a vasárnap hozza a legkisebb számú halálesetet.

Az életesélyeket tehát meghatározza, ki melyik nap kerül rossz állapotba. De miért?

Bár a sürgősségi osztályoknak naplózniuk kell a várakozási időket, és az egészségügyi kormányzat korábban azt ígérte, ezeket nyilvánosságra is hozzák, a Válasz Online Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkárságának küldött kérdéseire a sajtóiroda azt közölte, hogy „az adatok bekérése több időt vesz igénybe”. A cikk megjelenéséig ezért nem tudtak információt szolgáltatni.

Tudományos publikációkban sem találni a brithez hasonló adatokat, a lap forrásai szerint azért, mert ezeket a szakmán belül is titkosként kezelik, egy-egy intézmény csak a saját mutatóit látja.

Így végül négy olyan szakembertől kértek információt, akik jól ismerik a magyar sürgősségi és a kórházi betegfogadási rendszert, valamint fővárosi és vidéki tapasztalattal is rendelkeznek. (Az olvasóknak be kell érniük a névtelenséggel, mert a szolgálati jogviszonyban álló orvosok nem nyilatkozhatnak a sajtónak.) 

A négy szakember közül három hallott már a „hétfő problematikáról”, ám ezt a KSH módszertani hibájának tulajdonították. A kórházak gyakran csak hétfőn adminisztrálják le a hétvégi haláleseteket, ezért tévesen azt gondolták, hogy a KSH kimutatásában sem a halálozás, hanem a lejelentés dátuma szerepel. A halálozás dátuma azonban pontosan olyan szigorúan kezelendő adat, mint a születésé, súlyos nyugdíjforintok múlhatnak rajta, az egészségügyi intézmények ezen nem változtathatnak. A KSH azt közölte a lappal, hogy az adatszolgáltatásban az anyakönyvvezetők működnek közre, ők pedig nem az adatok beérkezését veszik figyelembe, hanem a halálozás időpontját. A halálos hétfőt tehát nem egy adatfelvételi hiba okozza. Valóban többen halnak meg akkor, mint a hét más napjain.

Hat lehetséges magyarázatot azonosítottunk:

1. A késői orvoshoz fordulás

2. Tömeg a sürgősségen

3. „Bedugult sürgősségi osztályok”

4. Az egészségügyiek korlátozott ügyeleti létszáma

5. Az egészségügy nem tud ellátni annyi beteget, amennyi hozzájuk fordul

6. Nem számolnak a hétfői terheléssel

Az orvosok egybehangzóan azt mondták, hogy tapasztalatuk szerint évről évre nő a sürgősségi osztályok forgalma. Valójában a csúcsév 2016-ban volt, akkor az egészségbiztosító adatai szerint 124 ezer beteg fordult meg a sürgősségi osztályokon, a viszonyítási pontként használt 2019-ben 120 ezren voltak, 2021-ben viszont csak 101 ezren. Ehhez képest valóban emelkedett 2022-ben a forgalom, 105 ezerre, de ez még mindig messze a korábbi érték alatt marad.

Miért érzi mégis mind a négy megkérdezett orvos, hogy jelentősen nő a terhelésük? Két oka lehet. Egyrészt a kórházi reform, amelynek során jó néhány kisebb kórház sürgősségi osztályát betegellátó hellyé minősítették le, és ez megnöveli a nagyobb centrumok forgalmát. A kérdezett orvosok döntően ilyen központokban dolgoznak, és a saját számaik tényleg nőttek. A másik ok a súlyosabb esetek arányának emelkedése: 2016-ban a sürgősségen megforduló betegek 2,4 százaléka halt meg, 2022-ben már 3,7 százalékuk.

(forrás: Válasz Online)

Könyveink