2021. június. 20., vasárnap - Rafael.
hirdetés
hirdetés

Mérföldkő a génterápiában

Angol és amerikai kutatók sikeresen kezeltek hat véralvadászavarban, hemofília B-ben szenvedő beteget úgy, hogy beadták nekik a betegséget okozó károsodott gén normális formáját – ez áttörést jelent a génterápia eddig nem túl sikeres területén. A hemofília B – amelynek Viktória királynő is hordozója volt, és Európa számos királyi házát érintette – 20 éve az első olyan jól ismert betegség, amely génterápiával kezelhetőnek tűnik.

A génkezeléssel eddig csak kis sikereket értek el nagyon ritka betegségekben. Erősen visszavetette a kutatást, amikor 1999-ben egy klinikai vizsgálat során a Pennsylvaniai Egyetemen meghalt egy így kezelt beteg. Jesse Gelsinger, aki egy nagyon ritka betegségben szenvedett, részt vett a génterápiás kutatásban, noha betegségét diétával és igen sok gyógyszerrel egyensúlyban tudta tartani, és tudta azt is, hogy akár meg is halhat a kísérlet során. A géninjekció akut respirációs distressz szindrómát váltott ki nála, amelyet nem élt túl. Ráadásul egy másik génterápia során, amellyel az immundeficiencia egyik formáját akarták kezelni, egyes betegekben rák alakult ki.

genterapiaA génterápia elve – az, hogy a rendellenes gén normális formáját egy vírus segítségével a szervezetbe juttassák – már régóta vonzónak tűnik. Gyakorlati kivitelezése azonban nem könnyű, mivel küzdelmes feladat az adott gént egy vírushoz (vektorhoz) kapcsolni, másrészt immunrendszerünk olyan hatékony, hogy gyakran még azelőtt elpusztítja a vírusokat, mielőtt azok be tudnák juttatni a szervezet sejtjeibe a géneket.

A hemofília B kezelésének sikere annak köszönhető, hogy a kutatók számos olyan apró módosítást építettek be a folyamatba, amelyeket sok éven át különböző kutatócsoportok fejlesztettek ki.

A IX. véralvadási faktor génjét hordozó vírust a memphisi St. Jude Kísérletes Gyermekkórház kutatói állították elő, a betegek toborzását és a kezelést pedig dr. Amit C. Nathwani vezetésével a University College London orvosai végezték. Az eredmények a New England Journal of Medicine online kiadásában jelentek meg december 10-én.

Mint ismert, a hemofília B-t a IX. alvadási faktor génjének defektusa, s a faktor hiánya okozza; kezelés nélkül ismétlődő súlyos vérzések lépnek fel, amelyek tönkreteszik az ízületeket, s végül halálhoz vezetnek. Mivel recesszív génről van szó, amely az X kromoszómán helyezkedik el, a betegség szinte mindig férfiakban alakul ki, akiknek csak egy X kromoszómájuk van. A hemofília B rendellenes génjét hordozó nők a másik X kromoszómán levő normális gén jelenléte miatt nem betegszenek meg, de utódaik felének továbbadják a kóros gént. A betegség kb. minden 30 000-dik újszülött fiúban van jelen.

A mostani kis, fázis 1 vizsgálatban a jó IX. faktor gént adeno-asszociált vírus 8-hoz (AAV8) kapcsolták, hogy az a gént a májba szállítsa. Azért választották éppen ezt a vírust, mivel a természetes fertőződés az AAV8-cal extrém ritkán fordul elő. Az AAV8 egy olyan víruscsalád egyik tagja, amely a májsejtekbe jut be, de emberben semmilyen betegséget nem okoz és a vírus nem épül be az emberi DNS-be. A vírus bejuttatása előtt semmilyen immunszuppresszánst nem alkalmaztak.

A gént hordozó vektort injekcióban adták be a betegek vénájába. Háromféle dózist alkalmaztak, és ezután a IX. faktor szintje mindegyik résztvevőben megemelkedett a normális szint 2-12 százalékára (a kezelés előtt a normális szint 1 százaléka alatt volt az érték). Az emelkedés mértéke dózisfüggő volt – abban a két betegben lett a legmagasabb a IX. faktor szintje, akik a legnagyobb dózist kapták. Mint a szerzők elmondták, minden, a normális érték 1 százaléka fölötti növekedés jelentősen javítja a betegek életminőségét és csökkenti a vérzések számát és súlyosságát.

Dr. Andrew Davidoff, az egyik senior szerző arról tájékoztatott, hogy: „Az első beteget követtük a leghosszabb ideig, és nála több mint 18 hónapig 2 százalékos maradt a szint. Ez nagyon bíztató, és ezért még ebben az évben folytatjuk a vizsgálatokat”.

A legnagyobb dózist kapó egyik résztvevő májenzim szintjei a géninjekció után kissé megemelkedtek – ami az enyhe májkárosodás jele –, de rövid szteroidkezelés hatására az enzimszintek normalizálódtak. A szerzők szerint az enzimszintek emelkedését valószínűleg immunreakció okozta.

A hat beteg közül négy teljesen abbahagyhatta korábbi kezelését, kettejüknek pedig ritkábban kell injekciót adni. Egyikük még maratoni futáson is részt vett, ami korábban elképzelhetetlen lett volna ezzel a betegséggel. Az egyik beteg kezdetben jól reagált a géninjekcióra, de azután IX. faktor szintje a normális 1 százaléka alá csökkent, feltehetően azért, mert gyulladás lépett fel a szervezetében. Az injekciót nem lehet megismételni, mivel az immunrendszer másodjára már felismerné a vírust.

Az eredmény jelentőségéhez tudni kell, hogy a hemofília B-ben szenvedők kezelése ma úgy zajlik, hogy hetente kétszer-háromszor intravénásan – vérből előállított – IX. faktor koncentrátumot kapnak, ami nemcsak kényelmetlen, de nagyon költséges is: évente 300.000 dollárba kerül, s egy élet során mintegy 20 millióba. Ezzel szemben a géninjekció – amelyet egyszer kell alkalmazni – csupán 30.000 dollárba kerül. Pontosabban, mivel a májsejtek nem élnek örökké, és lassan újak váltják fel őket, a terápia hatása várhatólag egy idő múlva gyengülni fog majd elmúlik – de hogy mennyi idő múlva, az egyelőre nem ismert.

Dr. Weisz Júlia
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline, The New York Times, Medical News Today, NEJM)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés

A tsimane törzs tagjait nem első alkalommal vizsgálják. 2017-ben már nagy nyilvánosságot kapott az az eredmény, miszerint időseik szív- és érrendszeri egészsége egészen példátlan a világon.

Az Ökológiai Kutatóközpont és a Pécsi Tudományegyetem közös projektje, melyben a lakosság segítségét kérik az inváziós csípőszúnyogok feltérképezéséhez.