hirdetés
2024. november. 24., vasárnap - Emma.
hirdetés

 

Forradalom előtt a rákgyógyászat

Hat sejt az élet

Tizenegy évvel Clinton elnök és Tony Blair miniszterelnök diadalmas bejelentése után az emberi géntérkép gyümölcse lassan kezd beérni. A kezdeti lelkesedést előbb kiábrándulásszerű csalódás követte, ám ezt lassan felváltja a bizakodás – legalábbis a rákgyógyászatban.

A személyre szabott genetikai alapú terápiák gyorsuló ütemben terjednek világszerte, és hazánkban ismegkezdődött valami, aminek remélhetően egyre több daganatos beteg köszönhet hosszú, viszonylagos egészségben töltött éveket. Egy teljesen új szemléletű kezelési stratégiáról van szó, Falus András akadémikus, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének vezetője megfogalmazásával élve ez még nem valódi génterápia, inkább az „elromlott”, mutáns gének, génhálózatok szervezetbeli „lecsendesítése”.

A leggyakoribb ráktípusokat mintegy száz gén hibája okozza, s azokon belül is a génszakaszok egy-egy pontján történt mutáció, ami a szakemberek szerint nagy szám, de belátható és felfejthető. Az amerikai Sanger Intézetben folyamatosan katalogizálják az újonnan felfedezett, a rákkal kapcsolatba hozható géneket. 2004-ben egy közleményben 3-400 ilyet jósoltak, számuk májusi adatok szerint 455 volt. A probléma egy háromismeretlenes matematikai egyenlethez hasonlítható – írja Palugyai István a Népszabadság Hétvége mellékletében.

Dr. Peták István, a KPS Molekuláris Diagnosztikai Központ tudományos igazgatója ötéves amerikai kutatómunka után hazatérve, 2003-ban alapította évfolyamtársával, a központ orvos igazgatójával, dr. Schwab Richárddal a mára lassan országos hírnevet szerzett létesítményt, mely országosan egyedülálló berendezései és saját fejlesztésű módszerei révén egészen kis, akár hat sejtből álló daganatos szövetmintákból is felismeri a genetikai hibákat. Jelenleg tizenegy gén 33 génszakaszát tudják vizsgálni egy időben, ami nem csak országos csúcs. Ma a világban óriási verseny van kibontakozóban: ki tud olcsóbb, költséghatékonyabb és érzékenyebb molekuláris diagnosztikai teszteket kifejleszteni?

A teljes cikk a nol.hu-n

Palugyai István
a szerző cikkei

(forrás: Népszabadság )
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés

Könyveink