2022. május. 29., vasárnap - Magdolna.
hirdetés
hirdetés

Komplex segítő programok alkalmazása

Mentális zavarok és gyulladásos bélbetegségek

A gyulladásos bélbetegségekben szenvedők életminősége nagymértékben befolyásolja a betegség lefolyását, a tüneti progressziót. A tünetekhez gyakran társulnak mentális zavarok, mint a szorongás és a depresszió, melyek rontják az életminőséget, további progressziót provokálva. A relapszusokat befolyásoló gyógyszerszedési adherencia javítható a motivációs interjú alkalmazásával, a szorongás, a depresszió felismerése, megfelelő kezelése, a páciens vezetése egy komplex teammel segíti az életminőség javulását, a hatékonyabb terápiát.

A gyulladásos bélbetegségek (IBD) gyakorisága az utolsó évtizedekben fokozatosan emelkedő tendenciát mutat. A gyulladásos bélbetegség a bélrendszer hullámzó lefolyású, ismeretlen etiológiájú, krónikus gyulladással járó betegsége. Két gyakori formáját különítjük el, a colitis ulcerosát és a Crohn-betegséget. Tüneti fellángolását nagymértékben befolyásolja a páciensek életminősége. Ez fordítva is igaz, hiszen a tünetek kiszámíthatatlan fellángolása komoly stresszel jár, kihat a munkavégző képességre, nehézségeket okoz a szociális életben, családalapításban.

A kétirányú hatás

A fellángolások kiszámíthatatlansága, a gyakori kórházi kezelések szükségessége, a bármikor jelentkező sürgető mosdóhasználati igény, az erős fájdalom, a betegség miatti, valamint a gyógyszerszedések következményeként kialakuló testi átalakulás mind kontrollvesztéssel, autonómiavesztéssel jár, csökken az önbecsülés, fokozódik a szorongás. Ezek következtében gyakran alakul ki depresszió, illetve szorongás (1).

Ugyanakkor a szorongás vagy a depresszió gyakran 1-2 évvel megelőzi az IBD diagnózisát. Az még kutatások tárgya, hogy ez a jelenség prodroma jele vagy a béltünetekre adott válaszreakció, esetleg etiológiai szerepe van az IBD kialakulásában (2). Úgy tűnik, a szorongás, a depresszió és a gyulladásos bélbetegségek mind a két irányban hatnak egymás tüneti progressziójára. Szorongásos tünetek a betegek 35%-ában vannak jelen, míg depresszió 15%-ban igazolható. A tünetek fellángolása erősen függ a szorongás szintjétől, azon belül is a megélt stressz mértékétől.

Nyugalmi időszak

A betegség nyugalmi időszakaiban a páciensek gyakran élnek meg hasi diszkomfortérzést, stresszhelyzetekkel összefüggő hasmenéses panaszaik vannak, azaz irritábilis bél szindróma tünetei tapasztalhatóak. Az irritábilis bél szindróma tünetei az IBD típusától függően 38−59%-ban vannak jelen (2).

Fellángolások

A fellángolások következtében kialakuló nagymértékű fogyás, a szedett gyógyszerek testre gyakorolt hatásai sokszor járnak együtt a testképpel való elégedetlenséggel. A gyakori hasi panaszok miatt könnyen alakulhatnak ki kóros étkezési szokások. A szedett gyógyszereknek, magának a betegségnek és a megélt fájdalomnak jelentős hatása van a libidóra és az orgazmusképességre is. Az IBD tünetei gyakran már fiatal felnőtt korban jelentkeznek, minden szempontból az ember legtermékenyebb életszakaszában. A sok betegállomány, a betegséggel járó kiszámíthatatlanság, az időszakos intenzív másikra utaltság, kiszolgáltatottság elakadásokat okozhat az életútban, kihat a munkavállalásra, a szülőktől való leválásra, a párválasztásra, a gyermekvállalásra.

A páciensek életminősége és a betegség lefolyása kölcsönösen hatnak egymásra. Az életminőség javításával csökkenthetők az IBD tüneti fellángolásai is. Ezért a kezeléskor érdemes erre különös figyelmet fordítani.

Negatívan befolyásoló faktorok

Az életminőséget negatívan befolyásoló faktorok között szerepel a reménytelenség érzése, az érzelmi fókuszú coping stratégia, melynek fő célja a stresszkeltő helyzetekhez kapcsolódó érzelmi reakció megváltoztatása (pl. panaszkodással, figyelemeltereléssel, tagadással, humorral). Szintén negatívan befolyásoló tényezők a megélt stressz mennyisége, minősége, a több szinten megjelenő stigmatizáltság, a szociális korlátozottság, a betegség érzelmi reprezentációja és az a meggyőződés, hogy a betegségnek súlyos következményei lesznek. Így fokozódik a szorongás, mely életminőség-romláshoz vezet, következményesen fokozódik a betegség progressziója (1. táblázat) (3).

1. táblázat. Életminőséget negatívan befolyásoló faktorok

Szociodemográfiai faktorok

női nem

idősebb kor

alacsonyabb szocioökonomikus státusz

Klinikai jellemzők

súlyosság

a betegségaktivitás frekvenciája

Személyiségjegyek

neuroticizmus

perfekcionizmus

D típusú személyiség

Érzések, emocionális kontroll

alexitíma

private selfconsciousness

Elkerülő/szorongó kötődési mintázat

 

Nem IBD-vel összefüggő kogníciók

reménytelenség

IBD-vel összefüggő kogníciók

súlyos következményei lesznek az IBD-nek

a betegség emocionális reprezentációja

stigmatizáltság megélése

IBD-vel kapcsolatos szociális korlátozottság megélése

Stressz és coping

emocionális coping stratégiák

stresszesség érzése

Pozitívan befolyásoló faktorok

Az életminőséget pozitívan befolyásoló faktorok között szerepel a szociális támogatottság megélése, a megoldásközpontú coping, a pozitív önbecsülés, az érzelmek aktív kontrollja (azaz a páciens képes felismerni, megnevezni a jelentkező érzést, ezáltal az nem uralkodik el a testén és viselkedésén), az önhatékonyság, illetve az elfogadás. Ezek csökkentik a pszichés szorongást, javítják az életminőséget (2. táblázat). A megoldásközpontú vagy optimista coping kulcsa a tünetekkel szembeni elfogadás és a tünetek ellenére az értékes tevékenységekbe való bekapcsolódás.

2. táblázat. Életminőséget pozitívan befolyásoló faktorok

Szociális támogatás pozitív megélése

Optimista, megoldásközpontú coping

Pozitív önbecsülés

Az érzelmek aktív kontrollja

Énhatékonyság

Elfogadás

Folyamatos betegedukáció

Ahhoz, hogy a pácienseknek megfelelő legyen az önhatékonyságuk, azaz a hitük, hogy ők maguk képesek a változásra, hogy minél jobban el tudják fogadni a betegséget, nagyon fontos a folyamatos betegedukáció. Egy krónikus betegség esetében, mint pl. az IBD, a páciensnek hosszú távú kapcsolata van az őt kezelő belgyógyászával, illetve a dietetikusával, de csak ők ketten képtelenek minden szükséges információt, segítséget megadni. A pozitívan befolyásoló faktorok erősítése céljából jó, ha komplex segítséghez, szervezett programhoz csatlakozhat a páciens, melynek egyik fő bástyája, mint minden krónikus betegségnek, az önsegítő csoportban való részvétel. Még jobb, ha ez vezetett önsegítő csoport lehet (pl. Magyarországi Crohn és Colitises Betegek Egyesületének klubfoglalkozásai). A vezetett önsegítő csoport lényege, hogy időről időre egy-egy témában jártas szakembert is meghívnak a találkozóra. Az önsegítő csoport foglalkozásai során nemcsak információhoz juthat a páciens a betegségével kapcsolatban, hanem rögtön egy támogató sorsközösségbe is kerül, ezáltal csökkenhet a szociális izoláció, megjelenik a szociális támogatottság. A stigmatizáció érzésének csökkentésében sokat segíthet a közeljövőben hazánkban is bevezetésre kerülő WC-kártya, melynek felmutatásával a páciensek kérdések nélkül, szabadon használhatják például irodaházak, éttermek mosdóit.

Az adherencia javítása

Az életminőség-romláshoz sokszor a nem megfelelő adherencia vezet. Egy krónikus betegség során nehéz a folyamatos gyógyszerszedési és diétás megszorítások fenntartása. Bár egyértelműek az adherencia előnyei, az IBD-vel élő páciensek 30−45%-a nem megfelelően együttműködő (4). A beteg, bár tudja, mit kellene tennie, mégsem teszi, valamiért hiányzik a megfelelő belső motiváció. Ilyen helyzetekben hatásos lehet, ha a motivációs interjú technikáját alkalmazza a kezelőorvos. A technika egyik nagy előnye, hogy nem szükséges hozzá pszichológiai, pszichiátriai végzettség, bármely szakorvos könnyedén elsajátíthatja. Alkalmazása nem vesz igénybe hosszú időt. A motivációs interjú lényege, hogy a beteg meggyőzése helyett a belső motiváció felkeltésével segíti a pácienseket a viselkedésváltoztatásban (5). Nemzetközi adatok alapján a motivációs interjú alkalmazása pozitívan hat az adherenciára, mindemellett, mivel a technika fontos eleme a betegközpontúság, segíti a partneri viszony kialakítását, az empátia kifejezését is. A páciensek ezáltal elégedettebbek orvosukkal, mint a technikát nem alkalmazó orvosokkal (4).

Szorongás

Mivel a szorongás az IBD-vel élő betegek több mint harmadát érintő mentális zavar, valamint megléte rontja az IBD progresszióját, jó, ha a kezelőorvos gondol rá. Főbb jelei a fiziológiai arousal magas szintje, a jövővel kapcsolatos túlzott aggodalmak, a félelmetes helyzetek elkerülése, nehézségek az ismeretlen helyzettel kapcsolatos megbirkózásban (6). Ezekre a tünetekre időnként érdemes rákérdezni.

Depresszió

A depresszió hazánkban népbetegség, ráadásul provokáló tényezője is lehet az IBD kialakulásának. A lehangoltság, a szomorúság, az érdeklődés elvesztése a mindennapi dolgok iránt, a bűntudat, az értéktelenség, reménytelenség érzése, az alvászavar mind-mind jelei a depressziónak. Érdemes rákérdezni, hogy ezek a tünetek (mind a szorongásra, mind a depresszióra vonatkozólag) mennyiben befolyásolják az alapbetegségüket. Ha a tünetek legalább két hete fennállnak, pszichiátriai konzílium megszervezése javasolt.

Felismerés, kezelés

Mind a szorongás, mind a depresszió internetről elérhető önkitöltő kérdőívekkel már jól megbecsülhető (pl. Beck-féle depresszió-kérdőív, Spielberger-szorongáskérdőív). Szerencsére mind a szorongás, mind a depresszió adekvát gyógyszeres (elsőként szelektív szerotoninvisszavétel-gátlók vagy szelektív szerotonin- és noradrenalinvisszavétel-gátlók adása javasolt) és/vagy pszichoterápiás kezeléssel hatékonyan kezelhető (6). A kognitív-viselkedésterápia (KVT) bizonyítottan hatásos a depresszió és a szorongás kezelésében. A HAPPY-IBD protokolljában vizsgált betegségcentrikus KVT rövid, 10 alkalmas terápia, fókusza az fizikai aktiválás, a kognitív átstrukturálás, a problémamegoldó készségek fejlesztése, melyekkel javítják a maladaptív viselkedést, gondolkodást és copingot. A terápia IBD-specifikus részeiben hangsúlyt fektetnek a betegség narratívájára, azzal kapcsolatos gondolatokra, tapasztalatokra, hogy a betegnek IBD-je van, valamint a fájdalomterápiára, a betegségspecifikus pszichoedukációra, a szociális készségfejlesztésre. Hangsúlyt kap az IBD-specifikus kogníciók és viselkedés átstrukturálása, melynek célja nemcsak a szorongás és a depresszió csökkentése, de az alapbetegség progressziójának javítása is (7).

Csapatmunka

Összességében elmondható, hogy az IBD kezelése összetett csapatmunka. A hatékonyság fokozásában a komplex segítő programok kialakítása lehet a legoptimálisabb, melynek részei a kezelő belgyógyásszal, háziorvossal, dietetikussal való rendszeres kapcsolattartás, vezetett önsegítő csoportokban való részvétel, alkalmanként pszichológusi tanácsadás, konkrét munkahelyi/iskolai segítségnyújtás, és szükség esetén rövid egyéni vagy csoportos pszichoterápiás kezelés.

IRODALOM:

  1. Nagy B, Lackóné Majer R. Specifikus életminőség-jellemzők egészségpszichológiai szempontú vizsgálata gyulladásos bélbetegségben szenvedő betegek körében. Orv Hetil. 2012;153:1511−1519. doi: 10.1556/OH.2012.29369.
  2. Seress G, Kovács Z, et al. A gyomor-bél rendszer pszichoszomatikus zavarai 854−860. in Németh A, Füredi J. (szerk) A pszichiátria magyar kézikönyve 6. kiadás, Medicina, 2021.
  3. Jordan C, Sin J, Fear NT, et al. A systematic review of the psychological correlates of adjustment outcomes in adults with inflammatory bowel disease. Clin Psychol Rev. 2016;47:28−40. doi: 10.1016/j.cpr.2016.06.001.
  4. Wagoner ST, Kavookjian J. The Influence of Motivational Interviewing on Patients With Inflammatory Bowel Disease: A Systematic Review of the Literature. J Clin Med Res. 2017; 9: 659-666. doi: 10.14740/jocmr3081w.
  5. Pócs D, Hamvai Cs, Kelemen O. Magatartás-változás az egészségügyben: a motivációs interjú. Orv Hetil. 2017;158:1331−1337. doi: 10.1556/650.2017.30825.
  6. Graff LA, Walker JR, Bernstein CN. Depression and anxiety in inflammatory bowel disease: a review of comorbidity and management. Inflamm Bowel Dis. 2009;15:1105−1118. doi: 10.1002/ibd.20873.
  7. Stapersma L, van den Brink G, van der Ende J, et al. Effectiveness of Disease-Specific Cognitive Behavioral Therapy on Anxiety, Depression, and Quality of Life in Youth With Inflammatory Bowel Disease: A Randomized Controlled Trial. J Pediatr Psychol. 2018;43:967−980. doi: 10.1093/jpepsy/jsy029.
Dr. Bai-Nagy Katalin, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Magatartástudományi Intézet, Budapest
a szerző cikkei

(forrás: Medical Tribune)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

A még lektorálatlan tanulmányokat közzétévő Medrxiv portálon megjelent egy japán tanulmány, amely szerint az omikron után jóval ritkább a poszt-COVID szindróma előfordulása, mint a korábbi variánsok esetében.

A Magyar Tudományos Akadémia székháza ad otthont Budapesten a 2022-es Sclerosis Multiplex Világnapnak május 28-án.