Mennyire megbízhatóak az internetes egészségügyi információk?
„Megnézzük a Google-ban” – ez lett a szokásos válaszunk az élet kérdéseire. Akár egy 80-as évekbeli dal címét keressük, akár azt, hogy melyik étteremben kapható valódi izlandi étel, az internet révén megtaláljuk a rég keresett választ.
Ha azonban begépeljük a keresett szavakat egy keresőprogramba, például a Google-ba, weblapok ezreit dobja ki, amelyek közül soknak semmi köze nincs ahhoz, amit meg akarunk tudni vagy tele van pontatlanságokkal.
Az esetek többségében az irreleváns vagy pontatlan információk csupán néhány perccel késleltetnek minket, valamivel később találjuk meg a minket érdeklő választ. Ha azonban egészségügyi információkról van szó, akkor az irrelevanciának és a pontatlanságnak súlyosan káros hatása lehet jóllétünkre.
A betegek és családjaik egyre gyakrabban használják fő információforrásként az internetet, hogy minél többet megtudjanak betegségükről, a kezelési lehetőségekről, a helyes étrendről és a betegségmegelőzésről. Dr. Rachel Moon és kollégái a Journal of Pediatrics augusztus 2-i online számában megjelent közleményükben („Tanácsok az interneten a csecsemők biztonságos alvásáról: nézzük meg a Google-ban”) a csecsemők biztonságos alvásával kapcsolatos internetes információkról számolnak be.
Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia (AAP) irányelveket tett közzé arról, hogy hogyan lehet csökkenteni a bölcsőhalál (SIDS), a fulladás és más, alvással kapcsolatos csecsemőhalálok kockázatát. Mivel azonban az ilyen irányelveket orvosok számára írják, gyakran olyan orvosi szaknyelven vannak megfogalmazva, amelyet az aggódó szülők, akik praktikus tanácsokat szeretnének kapni, nem értenek meg könnyen. Ezért tehát nem az AAP irányelveit olvassák el, hanem begépelik a Google-ba a csecsemő alvásának biztonságosságával kapcsolatos kifejezéseket, és gyakran azokat a tanácsokat fogadják meg, amelyeket ilyen módon találnak az interneten.
Dr. Moon és munkatársai az ezzel a kérdéssel foglalkozó weblapok információinak pontosságát mérték fel úgy, hogy 13 kereső kifejezést (pl. „csecsemő alvás pozíció”, „cumi alvás” „csecsemő együttalvás”) gépeltek be a Google-ba, és az így megtalált weblapokon olvasható egészségügyi információkat összevetették az AAP javaslataival.
Mivel a legtöbb szülő valószínűleg a Google találatoknak csak első néhány lapját nézi át, a kutatók mind a 13 kereső kifejezés esetében csak az első 100 weblap tartalmát elemezték (azaz összesen 1300 weblapét). Az 1300 weblapnak csak 43,5%-a tartalmazott olyan tanácsokat, amelyek összhangban voltak az AAP javaslataival, 28,1%-uk viszont pontatlan és 28,4%-uk egészségügyileg irreleváns információt tartalmazott. A pontosság mértéke erősen függött attól, hogy milyen kérdést tettek fel. Ha a kereső kifejezés például az volt, hogy „csecsemő cigaretta dohányzás”, akkor a találatok 82%-a pontos információval szolgált, ha viszont az volt a kereső kifejezés, hogy „csecsemő otthoni monitorozás”, akkor ez csak a weblapok 18%-áról volt elmondható.
Fontos adalék, hogy a kutatók aszerint is osztályozták a weblapokat, hogy milyen csoport vagy szervezet hozta létre őket. Az 1300 weblap közül 246 (19%) különböző termékeket ismertetett és 250-et (19%) bizonyos cégek vagy érdekcsoportok üzemeltettek. A termékeket ismertető weblapok voltak egészségügyi szempontból a legkevésbé pontosak (pontosak aránya: 8,5%). A legpontosabbak a kormányzati weblapok és a hivatalos országos szervezetek weblapjai voltak (pontosak aránya: 80,9%, illetve 72,5%).
Meglepő volt, hogy az oktatási weblapok (pl. az egyetemekéi) közül csak 50,2% tartalmazott pontos egészségügyi információkat, talán azért, mert nem frissítették őket, illetve mert a hivatkozott cikkek nagy részéhez csak előfizetéssel lehetett hozzáférni. A keresőprogram által megtalált könyvek többségében is elavult vagy irreleváns információk voltak, és nagyon kevéssé voltak pontosak a blogok és az egyének weblapjai (pontosak aránya: 25,7%, illetve 30,3%) – írja a Scientific American.
A vizsgálat felhívta a figyelmet az interneten való egészségügyi tájékozódás előnyeire és buktatóira. A megfelelő weblapokon a betegek és családjaik sokat megtudhatnak betegségükről, választ kaphatnak azokra a kérdéseikre is, amelyeket orvosaiknak valamiért nem tettek fel. A weblapok minősége azonban nagyon változékony, és könnyen eljuthat a beteg olyan weblapokra is, amelyek bizonyos termékeket vagy kezeléseket népszerűsítenek, anélkül, hogy ezeket bármilyen tudományos bizonyíték támasztaná alá. A laikusoktól nem várható el, hogy meg tudják különböztetni a megbízható és a megbízhatatlan weblapokat, de az orvos sokat segíthet: ismertetheti a betegekkel, hogy milyen weblapokat érdemes megnézniük betegségükkel kapcsolatban.
