Egészségpolitika
Méltányossági gyógyszerkeret
2010. január 25. 12:34
.jpg)
Változtak az idők, az utóbbi években Molnár Márk, OEP főosztályvezető szerint a gyógyszergyárak inkább „előszobaként” használják a méltányossági keretet. Egészen más ugyanis egy gyártó helyzete akkor, ha a biztosítónak egy adott szerről nem egy gyógyszerbefogadási tárgyaláson kell határozatot hoznia, hanem egy konkrét ember életéről, haláláról kell döntenie. A méltányossági keret pedig éppen erre szolgál, érthető tehát, ha a gyártók szeretnének ide bekerülni.
A méltányossági keret elbírálásánál a szakértők azt vizsgálják, hogy az érintett betegnek szüksége van-e az adott gyógyszerre, javít-e állapotán, tehát az egész gondolatmenet logikája, környezete merőben eltér a szokásos ár- és befogadási tárgyalásoktól.
Bár a gyártók számára ez a könnyebbik út, a betegnek és kezelőorvosának korántsem az. Méltányossági gyógyszertámogatást kérni ugyanis rengeteg adminisztrációval jár. Mivel hatalmas összegekről döntenek, a biztosító minden kérelmet szakértővel vizsgáltat meg, hiszen előfordul, hogy egy év alatt háromszázmillió forintot kell csupán három beteg kezelésére fordítani; alaposan meg kell tehát nézni, indokolt-e a kérés. A súlyos állapotú páciensek számára azonban, akiknél sokszor minden nap számít, ez a várakozás idő nagyon hosszú. Az egészségbiztosító tájékoztatása szerint új kérelem esetén átlagosan 22 nappal kell számolni.
A rendszer működési anomáliáit jelzi, hogy az „egyediség” távolról sem jelenti azt, hogy minden kérelem más lenne. A méltányossági gyógyszerkeret több mint fele három-négy gyógyszerre megy el. Az egyik készítményt például tavaly több mint kétszáz onkológiai beteg kapta meg a méltányossági keretből, vagyis minden érintettnek, akinek Magyarországon szüksége volt a szerre, kérvényt kellett írnia.
.jpg)
A rendszer tehát átalakításra szorul. Az év végén elfogadott egészségügyi salátatörvény két fontos ponton rajzolja át a szabályokat. A jövőben nem lehet majd méltányossági „árcsökkentést” kérni, mondván, az adott beteg jövedelméhez mérten a 70 százalékos tb-támogatás kevés, ehelyett 80 százalékra lenne szüksége. Emellett az új szabályozás szerint, ha az elmúlt 12 hónapban több mint ötven beteg kapott egy adott betegség kezelésére egy medicinát, akkor ez a szer a méltányossági keretből nem támogatható tovább. A gyártó arra kényszerül, hogy beadja a támogatási kérelmét.
A változtatásra azért van szükség, mert az utóbbi években az egyre szigorúbb szabályok miatt a cégeknek érdekükké válhatott, hogy kikerüljék a normál támogatási rendszert. A jogalkotó most ezt szeretné meggátolni a módosítással. A már említett, elsősorban agydaganatok kezelésére használt szert például korábban csak volumenkorláttal fogadta volna be a biztosító, ezt azonban a gyártó nem kérte. Így már nyolcadik éve méltányossági kérelemre adható, évente több mint kétszáz beteg kapja, ami nyilvánvalóan képtelenség. Az új szabállyal azonban a gyártó – és a biztosító is – kényszerhelyzetbe kerül. Meg kell állapodniuk, egyébként a betegek nem kaphatják tb-támogatással a szert. Több más gyógyszerrel együtt ez az említett gyógyszer „méltányossági” karrierjének is véget vet, februártól átkerül a normál támogatási rendszerbe.
A méltányossági keret „megtisztítása” már az elmúlt években megkezdődött, 2008 decemberében például több gyulladásos betegségnél alkalmazott drága gyógyszert befogadott a biztosító. Február elsejétől hét új szer kerül be a támogatási rendszerbe. A listán több olyan onkológiai szer található, amelynél az alkalmazási előírás módosul, emellett epilepsziaellenes tápszereket és egy új, szklerózis multiplex elleni gyógyszert is támogat majd az OEP.
Vissza a múltba – a költségvetési számok alapján úgy látszik, a gyógyszerkasszánál a parlament visszatért az előző évek alultervezési gyakorlatához. Évente általában három-hat százalékkal nő a gyógyszertámogatási igény, 2010- re azonban éppen akkora összeget tervezett a kormány, mint 2009-re. Molnár Márk nem ért egyet azzal a felvetéssel, miszerint súlyosan alultervezték a kasszát. Szerinte a rendszerben még mindig van némi tartalék, mert eddig az úgynevezett nemzetközi referenciaárat csak az új gyógyszereknél kellett megnézni, a törvény viszont lehetőséget nyújt arra, hogy az év második felében már a korábban befogadott medicináknál is ezt az eljárást alkalmazzák. A dolog egyszerűen hangzik: az adott hatóanyagnál megkeresik az öt legalacsonyabb európai árat, és ezek átlagához viszonyítanak. A környező országokban mindenütt alkalmazott eljárást modellezve arra jutottak, hogy például a simvastin hatóanyagú koleszterinszint-csökkentőnél és a ramipril vérnyomáscsökkentőnél az európai referenciaár alacsonyabb, mint a hazai ár fele. Vagyis a gyógyszergyártóknak amellett, hogy megvalósul régi vágyuk és a k+f-re költött összeget levonhatják az OEP-nek visszafizetendő összegből, rossz hírrel is szolgál az új év: jelentős fogyasztói árcsökkentésre számíthatnak. Az új rendszert várhatóan csak az év második felétől vezetik be, akkor viszont számos nagy forgalmú gyógyszer árát újratárgyalhatják. A biztosító elszántságát növelheti, hogy – mint Molnár Márktól megtudtuk – például Finnországban a magyar ár tizedéért lehet hozzájutni a már említett vérnyomáscsökkentő hatóanyaghoz.
Élő Anita, Medical Tribune
