hirdetés
2025. június. 26., csütörtök - János, Pál.
hirdetés

Megválasztották Schmitt Pált köztársasági elnöknek

Fegyelmezett volt a Fidesz frakció, mind a 263 tagja Schmitt Pálra voksolt. A titkos szavazáson felvett 366 űrlapból 44 érvénytelen volt, 59 pedig az MSZP jelöltjét támogatta.

 

Fegyelmezett volt a Fidesz frakció, mind a 263 tagja Schmitt Pálra voksolt. A titkos szavazáson felvett 366 űrlapból 44 érvénytelen volt, 59 pedig az MSZP jelöltjét támogatta.
A megválasztott köztársasági elnök első beszédét egy Szent István idézettel kezdte, majd „őszinte tisztelettel adózott” az összes korábbi államfő munkája előtt. Hangsúlyozta, megbizatása „újszerű”, mivel „helyzete példátlan”, a választópolgárok úgy döntöttek, hogy több mint kétharmados többséget adnak a kormányzatnak. Schmitt Pál újra kiemelte, álláspontja szerint ezzel nem egyszerűen kormánypártot választottak, hanem új alkotmányt adó kormányt is.
 
Amint azt a szavazás előtti beszédében is elmondta, ismét hangsúlyozta: a köztársasági elnöki pozíció pártsemlegességet követel meg, de ez álláspontja szerint nem egyenlő az értékmentességgel. 
Végezetül köszönetet mondott azoknak akik rá szavaztak és azoknak is, akik nem, olimpiai csapattársainak - akik a közös kemény munkával készítették fel a későbbi ütközetekre -, valamint családjának a támogatást.
„Legjobb hitem és tudásom szerint próbálok becsülettel helytállni.”
Schmitt államfőjelölti bemutatkozásában, néhány órával korábban kifejtette, nem ellensúly, hanem a hazai politikai csatározások feszültségének kiegyensúlyozója akar lenni. Parlamenti beszédében elmondta, megválasztása esetén lemond Fidesz-tagságáról, mivel ezt a köztársasági elnöki pozíció megköveteli, ugyanakkor hangsúlyozta: ez nem jelenti azt, hogy korábbi gondolkodásmódja, polgári elkötelezettsége és keresztény világnézete változna. Ő maga nem kíván a kormányzás lendületének gátja lenni, bízik az Országgyűlés által elfogadott szabályok alkotmányosságában, de a pártsemlegesség jegyében nem lehet tekintettel arra, hogy mely párt javaslatának vonatkozásban kell az elnöki jogkört érvényesítenie.

A megválasztott köztársasági elnök első beszédét egy Szent István idézettel kezdte, majd „őszinte tisztelettel adózott” az összes korábbi államfő munkája előtt. Hangsúlyozta, megbizatása „újszerű”, mivel „helyzete példátlan”, a választópolgárok úgy döntöttek, hogy több mint kétharmados többséget adnak a kormányzatnak.

Schmitt Pál újra kiemelte, álláspontja szerint ezzel nem egyszerűen kormánypártot választottak, hanem új alkotmányt adó kormányt is. Amint azt a szavazás előtti beszédében is elmondta, ismét hangsúlyozta: a köztársasági elnöki pozíció pártsemlegességet követel meg, de ez álláspontja szerint nem egyenlő az értékmentességgel.

Végezetül köszönetet mondott azoknak akik rá szavaztak és azoknak is, akik nem, olimpiai csapattársainak - akik a közös kemény munkával készítették fel a későbbi ütközetekre -, valamint családjának a támogatást.

„Legjobb hitem és tudásom szerint próbálok becsülettel helytállni.”

Schmitt államfőjelölti bemutatkozásában, néhány órával korábban kifejtette, nem ellensúly, hanem a hazai politikai csatározások feszültségének kiegyensúlyozója akar lenni. Parlamenti beszédében elmondta, megválasztása esetén lemond Fidesz-tagságáról, mivel ezt a köztársasági elnöki pozíció megköveteli, ugyanakkor hangsúlyozta: ez nem jelenti azt, hogy korábbi gondolkodásmódja, polgári elkötelezettsége és keresztény világnézete változna. Ő maga nem kíván a kormányzás lendületének gátja lenni, bízik az Országgyűlés által elfogadott szabályok alkotmányosságában, de a pártsemlegesség jegyében nem lehet tekintettel arra, hogy mely párt javaslatának vonatkozásban kell az elnöki jogkört érvényesítenie.

Schmitt Pál 1942-ben, Budapesten született, kétszeres olimpiai bajnok magyar párbajtőrvívó, diplomata, politikus. Nős, felesége Makray Katalin tornász, három gyerekük és hat unokájuk van.

 

1968-ban és 1972-ben olimpiai bajnok csapatban

1983 és 1989 között a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára, 1989-től elnöke

1995 és 1999 között a Nemzetközi Olimpiai Bizottság alelnöke

1993–1997-ben madridi, 1998 és 2002 között berni nagykövet

2003 és 2007 között a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség egyik alelnöke

2004 és 2010 között az Európai Parlament képviselője, 2009–2010-ben egyik alelnöke

2010. május 14-től az Országgyűlés elnöke

2010. június 29.-től Magyarország Köztársasági elnöke

 

Tanulmányok
okleveles közgazdász, Közgazdaságtudományi Egyetem (1965)
doktori cím, Testnevelési Egyetem (1992)
Címzetes egyetemi tanár (1994)

Nyelvtudás
angol, német, francia, spanyol, orosz alapfok

Sportolói múlt

kétszeres olimpiai bajnok (párbajtőr csapat 1968, 1972)
kétszeres világbajnok(1970-71)

Politikai tevékenység
A Magyar Köztársaság Parlamentjének elnöke (2010. május 14-től)
A Fidesz - Magyar Polgári Szövetség alelnöke (2003. május 17-től)
Az Európai Parlament egyik alelnöke (2009. július 14- 2010. május 14.)
Az Európai Parlament Kulturális és Oktatási Bizottságának alenöke (2004-2010)
Az Európai Parlament Küldöttségi Elnökök Értekezletének tagja (2004-2010)
Az EU-Horvátország Parlamenti Vegyes Bizottságba delegált küldöttség elnöke (2004-2010)
Az Európai Parlament Japánnal fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttségének póttagja (2004-2010)

 

Civil tevékenység
Hungarhotels Szálloda és Vendéglátóipari Vállalat (1966-1980)
Hotel Astoria, Hotel Fórum, igazgató-helyettesi beosztás
Népstadion és Intézményei, főigazgató (1980-83)
Magyar Köztársaság nagykövete Madridban (1993-97)
Magyar Köztársaság nagykövete Svájcban (1999-2002)

Sportvezetői tevékenység
OTSH alelnök - MOB főtitkár (1983-88)
Magyar Olimpiai Bizottság elnöke társadalmi munkában (1990-)
Magyar Sporttanács társelnöke (1997-)
NOB tag (1983-)
NOB végrehajtó bízottság tagja (1991-1999)
NOB alelnök (1995-1999)
NOB sportolói bizottság alelnöke (1984-1988)
NOB protokolfőnöke (1999-)
Olimpikonok Világszövetségének (WOA) elnöke (1999-)
NOB környezetvédelmi bizottság elnöke (1995-)
az albertville-i (1992) és a lillehammeri (1994) téli olimpiák koordinációs bizottságának tagja

Kitüntetések
Magyar Köztársasági Érdemrend Középkereszt, 1992
Spanyol Katolikus Izabella Nagykereszt, 1997
Japán Szent Hagyaték Arany-Ezüst Csillagja, 1998

 

Kétkedik a többség Schmitt pártatlanságában – miniszavazások az államfőjelölti beszédek alatt

 Az [origo] szavazásán részt vevő olvasók csaknem háromnegyede nem bízik abban, hogy a Fidesz által jelölt Schmitt Pál pártatlan köztársasági elnök lesz. Csak minden harmadik válaszadó voksolna Schmittre, ha közvetlenül lehetne államfőt választani, viszont a megkérdezettek több mint fele örült volna, ha Sólyom marad az elnök.

Az [origo] szavazásán részt vevők döntő többsége – 80 százaléka – fontosnak tartja, hogy ki a köztársasági elnök – ez derült ki, amikor a Fidesz által jelölt Schmitt Pál és az MSZP által jelölt Balogh András keddi államfőjelölti beszédének közvetítése alatt az elnökválasztásról kérdeztük olvasóinkat. Ugyanakkor csak 49 százalékuk válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy találna-e magának megfelelő jelöltet Schmitt Pál és Balogh András közül, a válaszadók valamivel több mint fele (51 százaléka) annak örült volna, ha inkább Sólyom László marad az elnök.

Balogh Andrásról a szavazáson részt vevő olvasóink 85 százaléka saját állítása szerint még csak nem is hallott korábban, ennek ellenére 48 százalékuk válaszolta azt, hogy egy közvetlen választáson támogatná köztársasági elnökként. Beszédének hatására a válaszadók 58 százalékának javult a véleménye az MSZP államfőjelöltjéről.

A válaszadók mindössze 31 százaléka szavazna Schmitt Pálra egy közvetlen elnökválasztáson. A szavazáson részt vevő olvasóinknak a döntő többsége – 74 százaléka – nem bízik abban, hogy Schmitt Pál képes lesz pártatlan lenni.

cimkék

Könyveink