A láthatatlan kockázat
Korábbi kutatások bizonyították, hogy a nyomtatókból, bútorokból, szőnyegekből származó beltéri légszennyezők kockázatot jelentenek az egészségre, növelhetik például a daganatos megbetegedések gyakoriságát. A Debreceni Egyetem szakemberei vizsgálatukban áttekintették és elemezték az illékony szerves szennyezők beltéri koncentrációjára vonatkozó legfrissebb adatokat és számszerűsítették a kockázatokat. Ezzel a kutatással is szeretnék felhívni a figyelmet a beltérben előforduló vegyi anyagok egészségre gyakorolt negatív hatásaira.
Kutatások szerint egy átlagos napunk kilencven százalékát valamilyen beltéri környezetben töltjük, melyek közé tartozik többek között az otthonunk, az iroda vagy éppen az iskola. Ezért az ezekben a terekben esetlegesen jelenlévő egészségkárosító anyagok hatásának hosszútávon ki lehet téve szervezetünk. Vizsgálatok alapján a beltéri levegőben számos légszennyező anyag előfordulhat, közöttük kiemelt jelentősége van az illékony szerves vegyületeknek (VOC Volatile Organic Compounds). Ez a csoport számos egészségre veszélyes vegyületet foglal magába, ide tartozik például a formaldehid és a benzol, melyeket a Nemzetközi Rákkutató Intézet a bizonyítottan humán rákkeltő ágensek csoportjába sorolt. Az illékony szerves szennyezők származhatnak a kültéri levegőből, de leginkább használati vagy berendezési tárgyakból – például nyomtatókból, számítógépekből, szőnyegekből, bútorokból – jutnak a beltéri környezetbe.
– Annak érdekében, hogy az ezen vegyületek belélegzésével kapcsolatos betegségek kialakulásának kockázatát számszerűsíteni tudjuk, nem elegendő ismeretekkel rendelkeznünk a szennyező anyagok beltéri levegőben mért koncentrációjáról, hanem komplex kockázatbecslést kell elvégeznünk. A beltéri légszennyezőkkel kapcsolatos tanulmányok többsége azonban csak a szennyezőanyagok szintjére vonatkozó adatokat közöl. Ezért kutatásunkban célul tűztük ki, hogy az Európai Unió tagállamaiban, a témában 2010 óta megjelent tanulmányokban szereplő illékony szerves szennyezőkre vonatkozó mérési adatokat felhasználva megvizsgáljuk, milyen egészségkockázatokkal kell számolnunk a beltéri környezetben – ismertette az egyetem honlapján Pál László, a Debreceni Egyetem ÁOK Népegészség- és Járványtani Intézet adjunktusa.
A Debreceni Egyetem kutatója hozzátette: az illékony szerves szennyezőknek hosszútávon történő kitettség szakirodalmi adatok szerint számos, közöttük daganatos megbetegedés előfordulási gyakoriságát növelheti. Vizsgálatukban a kockázatok számszerűsítésével szerették volna felhívni a figyelmet a beltéri légszennyezők egészségre gyakorolt negatív hatásaira. Az átfogó irodalomkutatás során több száz, a témával kapcsolatos közleményt tekintettek át. Ezek közül választották ki azokat a cikkeket, melyek megfeleltek a kritériumoknak. Ezt követte az adatgyűjtés, adattisztítás, majd a kockázatbecslés.
A kutatás több mint egy évig tartott.
– Eredményeink azt mutatták, hogy a beltérben az illékony szerves szennyezőknek való kitettség az elmúlt évtizedben számos uniós tagállamban továbbra is népegészségügyi problémát jelentett. Megállapítottuk például, hogy a vizsgált anyagok közül a formaldehid és a benzol jelenti a legnagyobb kockázatot, ez ugyan alacsonyabb más környezeti kockázati tényezőkhöz képest, de nem elhanyagolható. Bár az EU tagállamaiban küszöbértékeket vezettek be bizonyos VOC-k kibocsátására vonatkozóan, további intézkedésekre van szükség e vegyi anyagok építőanyagokban és bútorokban való használatának korlátozásához. A pontosabb kockázatértékelés érdekében uniós szintű, közös módszertant alkalmazó felmérésekre van szükség a koncentráció meghatározására a lakó- és oktatási épületek, irodák reprezentatív mintáiban, valamint a kapcsolódó egészségkockázatok kiszámítására – hangsúlyozta a Debreceni Egyetem adjunktusa.
A vizsgálatban a Debreceni Egyetem ÁOK Népegészség- és Járványtani Intézetében dolgozó Pál László, Szűcs Sándor, Lovas Szabolcs, Kovács Nóra és Diószegi Judit mellett Martin McKee professzor, a London School of Hygiene and Tropical Medicine munkatársa is részt vett. Az eredményeket egy nemzetközi tudományos folyóiratban publikálták. A kutatással elnyerték a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány és a Debreceni Egyetem Publikációs Díját.
A jövőben a kutatócsoport a korábbihoz hasonló módszertannal szeretné megvizsgálni, hogy az Európai Unióban fogyasztott különböző élelmiszerekben milyen koncentrációban vannak jelen a mikroműanyagok, és ezek milyen mértékű kockázatot jelenthetnek a lakosság egészségére.
