Meghökkentő kormánytámogatás a kínai gyógyászatnak
Nagy lépések helyett kis bakugrások jellemzik a kínai–magyar egészségügyi kapcsolatok alakulását, írja a hvg.hu.
Ha nincs szakmai tapasztalata, két évre, ha van, akkor öt évre kaphatja meg a magyarországi működési engedélyt az, aki hagyományos kínai gyógyászattal óhajt foglalkozni – ezt a meghökkentő feltételt köti ki egy január elsejétől hatályos kormányrendelet. Míg az európai gyógyászatban bevett gyakorlat, hogy a kezdők csak megfelelő szakmai felügyelet mellett dolgozhatnak, a keleti mozgás- és masszázsterápia, az akupunktúra vagy az akupresszúra gyakorlói, úgy látszik, magyar terepen nagyobb bizalmat élveznek.
„Azt hittük, a kormányrendelet figyelembe veszi a szakma javaslatait, és fontos változásokat hoz a 2015 végén megjelent miniszteri rendelethez képest. De nem így történt, a két rendelet szinte betűről betűre azonos, kivéve az önálló működéshez meg(nem)kívánt gyakorlatot” – kommentálta csalódottan Hegyi Gabriella, a Pécsi Tudományegyetemen működő Hagyományos Kínai Orvoslás Konfuciusz Intézetének szakmai vezetője, a Magyar Akupunktúraorvosok Társaságának elnöke.
A kínai fél sürgette a kormányszintű tárgyalásokon a hagyományos orvoslás magyarországi elismerését. Tavaly júniusban, a kelet-közép-európai országok és Kína egészségügyi minisztereinek budapesti találkozóján Kövér László, az Országgyűlés elnöke méltatta a magyar egészségügy világraszóló teljesítményét a járványügyben, az orvosképzésben, a gyógyvizek használatában, a tüdőtranszplantációban. „Egymás kölcsönös megértéséhez nagy segítséget jelent a keleti és a nyugati orvoslás évezredes tapasztalatának közelítése” – jelentette ki a házelnök a vendégek tiszteletére adott gálavacsorán. Diplomáciai szóvirágok nélkül ez annyit tesz, hogy boldogan várják a Kínából érkező fizetős betegeket.
Erről (is) szólhatott az a nagy vihart kavart decemberi kijelentés, amely szerint a Semmelweis Egyetem két éven belül magánklinikát nyitna. A tüdőátültetéseket végző sebész, Lang György szavait utóbb cáfolta ugyan az egyetem, de nehéz takargatni, mi a kormányzati szándék. Magyarország szívesen értékesítené „felesleges” nyugati orvoslási kapacitását, hiszen a kínaiak ezt keresik, nem a tradicionálisat. Így náluk túltermelés mutatkozik a kínai gyógymódot kitanultakból – akik viszont olcsón és türelmesen foglalkoznának a rendelőkből idő- és pénzhiány miatt kiszorult magyar betegekkel.
