hirdetés
2024. november. 05., kedd - Imre.

Meggyengült egészségügy áll szemben a járvány következő hullámával

Tavaly május óta 122,4 ezerről 115,9 ezerre csökkent az egészségügyi alkalmazottak száma, írja a Népszava. Meggyengült egészségügy áll szemben a járvány következő hullámával.

– Ez a hat és félezer alkalmazott egészen biztosan hiányzik az ellátásból – mondta a lapnak Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke, aki szerint az érintettek döntően a legutóbbi hónapokban hagyták el az egészségügyet. Korábban is nagyon kevés volt a szakember, az intenzív ellátásban különösen nagy terhelés alatt dolgoztak. A szakszervezeti vezető nem tudta megmondani, hogy pontosan mi okozta a mostani példátlan létszámcsökkenést. Azt viszont hangsúlyozta, hogy a járvány második hullámában – ha megint több lesz a megbetegedés –, ez nagyon súlyos helyzeteket teremthet.

Az elmúlt hónapokban több olyan folyamat is zajlott, amelyek előidézhették a személyi állomány zsugorodását. Az ellátórendszer a visszarendeződés óta is csökkent kapacitással működik. A kórházak kevesebb ágyra engednek betegeket, így kevesebb alkalmazott is elegendő. A KSH legfrissebb adatai szerint az aktív ágyaknak még mindig csak alig több mint a fele (53,3 százaléka) van szolgálatban. Tavaly ilyenkor az ágyak kétharmadán (68,4 százalékán) feküdt beteg. Szintén kevesen kerültek vissza a krónikus férőhelyekre, ezeknek 85 százaléka volt foglalt az előző évben, míg most csak a felük (52,5 százalék). Sok egészségügyi dolgozónak okozott 20-30 százalékos bevételcsökkenést a járvány elleni védekezés, a veszélyhelyzet idején ugyanis átmenetileg megszűntek a megélhetésüket biztosító kiegészítő jövedelemszerzési lehetőségek. Az egészségügyi szakdolgozók felének-kétharmadának, az orvosok közül szinte mindenkinek van „békeidőben” másod-, harmadállása. A normális heti 40 óra helyett 60-at, sőt, ügyeletekkel együtt még többet is dolgoznak az orvosok, nővérek, szakdolgozók, hogy megéljenek. A veszélyhelyzet kihirdetésekor az egészségügyben azonnal megtiltották a külföldön vagy itthon végzett plusz munkát. Egyes intézményvezetők azért sem engedték a másodállást saját alkalmazottaiknak, hogy legyen elég hadra fogható ember, ha az ellátórendszer mégis túlterhelődne. Voltak, akik azért tiltották a másodállást, nehogy behurcolják a dolgozók máshonnan az intézménybe a vírust.

További részletek a lapban

(forrás: Népszava Online)

Könyveink