Meddig hat egy nővér?
Már egy 2001-es cikkben azt írták, perceken belül összeomlik a rendszer, és az, hogy ez azóta még nem történt meg, csakis az emberi önfeláldozásnak köszönhető – írja az ápolókról szóló riportjában az MNO.
Sándor Mária tavasszal azért kezdte el a küzdelmét – olvasható a riportban a fekete-pólós nővérmozgalom kezdeményezőjéről –, mert olyan kevesen voltak a Péterfy Sándor Utcai Kórház koraszülöttosztályán, hogy egyik kolléganője nem tudott ott maradni a haldokló édesapja mellett, mert nem volt, aki helyettesítse. „Azóta a koraszülöttosztályon többen lettek a nővérek, de azon a héten, mikor találkoztunk, Mária sem maradhatott otthon a beteg gyerekével. Nemcsak maga miatt szeretne tisztességes bért, hanem a betegek miatt is, akik hamarosan tényleg ellátatlanok maradnak, ha nem változik semmi.
Nemcsak a nővérek keresnek megalázóan keveset, hanem a műtősök és a betegszállítók is, akik hetven-nyolcvan ezer forintot visznek haza végigügyelt hétvégék, 140 kilós emberek emelgetése után, és bizony sok helyen ők szólítják csak nevén a beteget, és a legnagyobb rettegés idején ők fogják a kezét.”
S hogy meddig hat egy nővér? Kovácsné Tóth Hajnalka nyolcéves korában súlyos autóbalesetet szenvedett, darabokból rakták össze az orrát és az állát Orosházán, éppen azon a fül-orr-gégészeti osztályon, ahol most dolgozik. „Akkor volt itt egy nővér, aki erőszakkal megtömte bőrös tejeskávéba tunkolt kiflivel az anyukája után zokogó kislányt, aki akkor elhatározta, ha megnő, nővér lesz, de nem ilyen. Nem is ilyen lett, pont ellenkezőleg: 2012-ben Aranyanyu Díjjal jutalmazták, amellyel az egészségügyben, oktatásban vagy szociális területen dolgozó nők sokszor láthatatlan munkáját ismeri el a Richter. Rekordszámú, kilenc jelölést kapott, a mai napig nem tudja kiktől, de egy biztos: élete végéig hálás lesz nekik, mert ez a díj kezdte felépíteni az önbizalmát” – olvasható az mno.hu-n.
