Már nem veszik komolyan a magyarok a koronavírust
Az emberek jó példát sem látnak: a kormány tagjai nem hordják a maszkot, tovább erősítve a látszatot, hogy minden rendben, írja a Népszava.
„Évek óta azon igyekszem, hogy a hatvan év felettiek és a krónikus betegek megkapják az influenza elleni vakcinát, de minden egyes szezonnal csökken az oltottak száma. Tíz éve még majdnem 600 ember élt a lehetőséggel, tavaly 300 sem. Az ápolók is belefáradtak abba, hogy mindenkinek ajánlgatják” – mesél tapasztalatairól Komáromi Zoltán.
A háziorvos praxisában a Pneumococcus okozta tüdőgyulladás elleni oltást is csak az idősebbek tudatosan védekező része kapott, pedig ez legalább annyira fontos, mint az influenza elleni vakcina. Ennek a tüdőgyulladásnak ugyanis szintén az idős emberek köre az elsődleges célcsoportja, akárcsak a koronavírusnak. És bizony az első néhány napban csak minimális különbségek lehetnek a tünetek között.
„Egy lázas, köhögő beteg bármelyik kórtól szenvedhet. Amennyiben otthon kezdi magát kezelni, és csak akkor jelentkezik az orvosnál, mikor már néhány napja tünetes, még nehezebb kitalálni, hogy melyik fertőzés támadta meg. Ezért lesz óriási szükség a szűrésre, mert csak a PCR-teszt ad biztos eredményt” – mondja a háziorvos.
A koronavírus-szűrés szerinte a járvány eleje óta el van szúrva, az első 3-4 hétben nagyon kevés tesztet csináltak, nem vizsgálták a kórházból hazatérteket és az idősotthonokba visszatérőket sem, akik vitték magukkal a vírust.
„Az elején napi 3-4000 szűrést kellett volna végezni, de ez nagyon ritkán fordult elő. Most úgy megyünk neki a második hullámnak, hogy miközben nem látom az egészségügyi rendszer felkészültségét, az emberekben elmúlt a veszélyérzet. Ez mindenképpen megkönnyíti/pörgeti majd a vírus terjedését.” Komáromi szerint az első hullám egyik legfontosabb tanulsága, hogy nem szabadna leállítani a nem koronavírusos betegek ellátását a második hullám miatt, mert az óriási hátrányt okozhat nagyon sok embernek. A másik alapvető tapasztalat, hogy meg kellene sokszorozni a mintavételi helyek számát, és az lenne a legjobb, ha minden idős, lázas beteg esetében háznál végezné el a tesztet a mentőszolgálat. Nem vitás, ehhez óriási mennyiségű tesztre, labor- és emberkapacitásra van szükség. Kérdés: ezt képes-e biztosítani a magyar egészségügy?
