Már nem csak a pénz kevés
„Egyetlen akadémiai állás nem elég ahhoz, hogy a középosztályi lét feltételei meglegyenek” – idéz egy kutatót a középosztály életkörülményeit vizsgáló sorozatában a hvg.hu.
A mostani generáció már nem mehet biztosra, amikor bekerül az Akadémiára – idéz egy történészt a lap. „Azzal a tudással, amivel az egyetem elvégzése után bekerültem a kutatóintézetbe, valószínűleg most esélyem sem lenne.” Magyarázatként hozzáfűzi, az ő idejében még gyakori volt, hogy egy akadémiai kutató helyzetbe hozott tapasztalatlan pályakezdőket egyszerűen azért, mert fantáziát látott bennük. „Akkoriban volt erre kapacitás, ma már ez nem lenne lehetséges.” Emiatt a maga doktoranduszainak mindig azt is elmondja, semmi garancia nincs arra, hogy ha egyszer bekerülnek, akkor bent is maradhatnak. Az Akadémia egyre kevesebb esetben ad lehetőséget a pályakezdéstől a nyugdíjazásig tartó életpálya bejárására. A kutatók ugyanis mostanában kevésbé „állandóra”, inkább egy-egy kutatási projektre kerülnek be az MTA-hoz, amelyekre szigorú feltételek mellett pályázni kell.
A munkaéhséget jelzi, hogy az évente kiírt 2-3 fiatal kutatói státuszra posztonként 30-40 jelentkező van, és rengeteg kutatói ambíciókkal rendelkező fiatal pályázik még az adminisztrációs állásokra is, ami tudományos munkát még csak nyomokban sem tartalmaz.
Az akadémiai munkáért kapott nettó jövedelemnek körülbelül a háromszorosa kell ahhoz, hogy az alapvető szükségletek mellett például színházra, könyvvásárlásra vagy utazásra is teljen a családnak, amik hozzátartoznak a középosztálybeli értelmiségi életmódhoz – idéz egy másik kutatót a hvg.hu. „A magyarok ki vannak téve a placcra” – míg itthon általános az álláshalmozás, Ausztriától nyugatra szinte fel sem merül, hogy valakinek az akadémiai mellett másik állása is van.
„Nekem a középosztálybeli léthez, a nem orbáni értelemben vett polgári élethez hozzátartozik az is, hogy a közéletben és a kulturális életben is részt vállaljak, a civil szférában is aktív legyek. Éppen ezek az értelmiségi középosztálybeli számára fontos lehetőségek szűkülnek be manapság”- mondja egy harmadik kutató. A kilencvenes évek végéig optimista volt, folyamatos fejlődést érzékelt. Noha jövedelmének reálértéke nagyjából 5 év óta nem változott, az utóbbi 4-5 évben rosszkedve egyre nőtt, általános közérzete egyre romlik. Szerinte ezek a változások nem csak a gazdasági visszaesés számlájára írhatók, hanem a magyar társadalom polarizáltsága, átpolitizáltsága is közre játszik bennük. „Már az is politikai állásfoglalásnak számít, ha megnézek egy darabot a Nemzeti Színházban”- hozta példának.
Ez a fajta megosztottság szerinte nincs jó hatással az értelmiségi réteg társadalmi megítélésére. „Az értelmiségi elemző beszéd terepe a demokratikus nyilvánosságban erősen csökken” – mondta. A saját bőrén is érzi ezt. „Míg korábban rendszeresen megkeresett a média, hogyha valamivel kapcsolatban mondjak szakértői véleményt, az utóbbi 4-5 évben nem nagyon volt ilyenre példa” – olvasható a hvg.hu-n.
