Lovász szerint közel a megegyezés
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke szerint közel állnak a megegyezéshez a jövő évi költségvetéssel kapcsolatos vitában. Lovász László erről az M1 aktuális csatornán beszélt.
"Az akadémiai kutatások tekintetében szerintünk is meg kell találni a módját annak, hogy kijelöljük a társadalom, a gazdaság és a természet szempontjából fontos témákat és területeket, melyekre aztán fókuszálunk", mondta Lovász László, felidézve Palkovics László innovációs és technológiai miniszter korábbi szavait, aki szerint az Akadémia és az akadémiai kutatások eredményesebbé és hatékonyabbá tételéhez erőteljesebb koordinációra van szükség. Az Akadémia elnöke ugyanakkor kiemelte, hogy véleménye szerint az intézethálózat alapműködését szolgáló forrásokat az akadémiánál kell hagyni. A határozatlan idejű, tehát állandó állásban lévő kutatók bére például nem jöhetne kívülről, annak állandónak kell lennie a stabilitás biztosításához.
Lovász László szerint "fontosak a garanciák". "Nem nekünk, hanem a fiatal kutatóknak. Az MTA különleges intézmény abból a szempontból, hogy ez a világ egyetlen olyan akadémiája, melyet nem egy király vagy egy kormány hozott létre, hanem közadakozásból jött létre. Tekintélye ezért nagyobb, és ez nagy szerepet játszik abban is, hogy egy fiatal kutató az akadémiához kerül-e. Ha ez a tekintély csorbul, az visszavetheti azon igyekezetünket, hogy a fiatal kutatókat hazacsábítsuk", hangsúlyozta. "Nem igazán látom, miért ne lehetne az alapköltségvetést ott hagyni, ahol most van", jegyezte meg Lovász László.
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter korábban felajánlotta egy közös, tudósok, akadémikusok és egyetemi rektorok alkotta munkacsoport létrehozását, amely segítene a vitás kérdések eldöntésében. "Egyetértünk abban, hogy a különböző pályázatok felügyelete továbbra is az Akadémia feladata lenne. A munkacsoport feladata az lehetne, hogy kijelölje azokat a területeket, amelyekre érdemes fókuszálni. Ezt megfelelő gondossággal el lehet végezni, de 6-8 embernél sokkal többet kell bevonni, hiszen 6-8 ember még a saját tudományterületét se tudja átlátni", fejtette ki Lovász László.
Kiemelte ugyanakkor, hogy akadnak az Akadémia életében olyan fontos feladatok, amelyek a nagy kaliberű fókuszpontok kijelöléséből kikerülhetnének. Ilyen például Bartók Béla hagyatékának feldolgozása. Ez a "magyar kultúrának egy olyan hosszú távú feladata, melyet mindenképpen el kell végezni", de az MTA elnöke szerint kétséges, hogy erre és a hasonló feladatokra a nagyobb területek kijelölésekor hangsúly kerülne. Fontos azonban, hogy ezekre is jusson forrás. Az Akadémia eddig finanszírozta ezeket a feladatokat, szeretnénk, hogy ha ez a jövőben is így lenne, mondta.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöksége június 22-én rendkívüli ülést tartott, hogy meghatározza azokat a legfontosabb pontokat, amelyeket aggályosnak tart a június 13-án benyújtott költségvetési tervezetben, és felhatalmazta a testület elnökét, hogy ez alapján folytasson tárgyalásokat a kormány képviselőivel. Az ülés témái a 2019. évi költségvetési törvénytervezet MTA-t érintő javaslata, illetve a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló törvény módosítási javaslata voltak. Az ülésen részt vett Palkovics László innovációs és technológiai miniszter is.
