Lakáshitel

Mi lesz a csatlakozás után?

Jövő májustól, Magyarország uniós csatlakozásától kezdve a kamatok csökkenése és az igénylők jövedelmi helyzetének javulása miatt egyre népszerűbbek lesznek a lakáshitelek – állítják ingatlanpiaci szakértők. Állításukat a közösséghez korábban csatlakozó, fejletlenebb országok példája is igazolja. Görögországban, Portugáliában vagy Írországban a belépést megelőzően átlagosan 15-16 százalékos kamatot kellett fizetni a lakáshitelekért, a csatlakozás után azonban e kölcsönfajta „ára” hat százalék alá csökkent. A lakásvásárlásra fordítható hitelek iránti kereslet növekedése máris érzékelhető, hiszen a 2001-ben még csak 330 milliárd forintos lakáshitel-állomány 2002-ben 790 milliárd forintra duzzadt, idén pedig a becslések szerint havi 45-50 milliárd forintos bővülést regisztrálhatnak a bankok.

A lakáshitelek iránti keresletet az ország lakásállományának elöregedése is generálhatja. A kutatások szerint Magyarországon évente 40 ezer új lakást kellene építeni a lakásállomány megújításához, ám a lakásépítésekben csúcsot jelentő tavalyi évben is csak alig valamivel több mint 31,5 ezer új otthonra került tető. Az építkezési kedvet növelheti, hogy Magyarországon – akárcsak a többi gazdasági ág esetében – az építőiparban is jóval alacsonyabbak a bérek, mint az EU-ban. Ez a versenyelőny pedig élénkítheti az építőipari beruházásokat.