Mihalovits András cikkei

Mi lesz a csatlakozás után?

Jövő májustól, Magyarország uniós csatlakozásától kezdve a kamatok csökkenése és az igénylők jövedelmi helyzetének javulása miatt egyre népszerűbbek lesznek a lakáshitelek – állítják ingatlanpiaci szakértők. Állításukat a közösséghez korábban csatlakozó, fejletlenebb országok példája is igazolja. Görögországban, Portugáliában vagy Írországban a belépést megelőzően átlagosan 15-16 százalékos kamatot kellett fizetni a lakáshitelekért, a csatlakozás után azonban e kölcsönfajta „ára” hat százalék alá csökkent. A lakásvásárlásra fordítható hitelek iránti kereslet növekedése máris érzékelhető, hiszen a 2001-ben még csak 330 milliárd forintos lakáshitel-állomány 2002-ben 790 milliárd forintra duzzadt, idén pedig a becslések szerint havi 45-50 milliárd forintos bővülést regisztrálhatnak a bankok.

A lakáshitelek iránti keresletet az ország lakásállományának elöregedése is generálhatja. A kutatások szerint Magyarországon évente 40 ezer új lakást kellene építeni a lakásállomány megújításához, ám a lakásépítésekben csúcsot jelentő tavalyi évben is csak alig valamivel több mint 31,5 ezer új otthonra került tető. Az építkezési kedvet növelheti, hogy Magyarországon – akárcsak a többi gazdasági ág esetében – az építőiparban is jóval alacsonyabbak a bérek, mint az EU-ban. Ez a versenyelőny pedig élénkítheti az építőipari beruházásokat.

Jól fizetnek Brüsszelben

Az Európa Parlament képviselői a jövőben egységes díjazást és költségtérítést kapnak. A döntés jelentős többletköltséggel jár az EU-büdzsé számára, a képviselők azonban jól járnak: havonta 8500 euró körüli összeggel kalkulálhatnak.

A képviselők nagy többsége igent mondott arra, hogy minden EU-képviselő a jövőben egységesen az Európai Bíróság mindenkori ügyvédi fizetésének felét kapja majd bérként. Ez jelenleg 8500 eurós (kétmillió forintos) havi apanázst jelent számukra. Mint ismeretes, eddig minden honatya saját országa nemzeti parlamenti tagjainak fizetését kapta az Európa Parlamentben. Ennek eredményeként – noha egy testületben dolgoztak és egy frakcióban is ültek – egy olasz képviselő majdnem 12 ezer eurót (közel hárommillió forintot) vihetett haza, míg a bérskála alsó végén elhelyezkedő spanyol parlamentarista „mindössze” 2500 eurót (600 ezer forintot) keresett.

A megemelt fizetés a jelenlegi tagok honatyáit illeti majd meg, ennél kevesebbet kapnak a tíz, jövőre csatlakozó ország küldöttei, akik a csatlakozásig megfigyelői státusban vesznek részt a munkában. Az EP úgy döntött, hogy az új tagállamoknak – így hazánknak is – felkínálják annak lehetőségét, hogy úgy döntsenek, az országukból érkező képviselőknek még egy bizonyos ideig a nemzeti parlamentben megállapított fizetés járjon. Erre a csatlakozási szerződés életbe lépésétől számított második ciklus végéig lenne lehetőség. A döntés mögött az a megfontolás húzódhat meg, hogy a tagjelölt országokban a honatyák jóval szerényebb fizetést visznek haza, mint akár a legszerényebben díjazott spanyolok, vagyis a hazai és az európai parlamenti képviselői díjazás kirívó különbsége komoly feszültséget okozhatna. Egy prágai képviselő alapbére 400 euró, esetükben tehát hússzoros lenne a különbség a hazai és a strasbourgi politikus havi apanázsa között. A határozatot június elején fogadta el véglegesen az EP, az Európa Tanácsnak pedig még jóvá kell hagynia a végleges döntést.

Folyamatosan figyelni kell az árfolyamváltozást

Ha kölcsönre van szükségünk, vagy csak hitelből tudjuk finanszírozni lakás- vagy autóvásárlásunkat, egyelőre még mindig jobban járunk, ha forint helyett a közös európai valutában adósodunk el. Nem árt azonban, ha folyamatosan figyelemmel kísérjük, hogyan változik az euró árfolyama. Ettől függ ugyanis, hogy mennyivel többet vagy kevesebbet kell fizetnünk annál, mint amennyit kölcsönkaptunk.

Amíg erős volt a forint, egyértelműen jól járt mindenki, aki euróban, esetleg dollárban vagy svájci frankban vett fel hitelt. A magyar forint izmosodásával párhuzamosan ugyanis csökkentek a felsorolt valutákban felvett kölcsönök havi törlesztőrészletei. Ha például valaki még 2001-ben 265 forint körüli árfolyamon vett fel eurókölcsönt, az akkor, amikor egy euró már csak 235 forintot ért, több mint tizenegy százalékkal törlesztett kevesebbet, mint mondjuk másfél évvel korábban. Számítsuk hozzá ehhez csupán a tavalyi – 5,2 százalékos – inflációt: a nyereség több mint tizenhat százalék! A hitelfelvétellel tehát az adós tulajdonképpen jobban járt, mintha készpénzből fedezte volna kiadásait.

A helyzet az esztendő harmadik hetének végén némileg megváltozott. A Magyar Nemzeti Bank huszonnégy órán belül két százalékkal csökkentette a jegybanki alapkamatot, így a forint gyengülni kezdett az euróhoz képest. A beavatkozásra azonban szükség volt, mert az azt megelőző hetekben a forint annyira felerősödött, hogy elérte az Európai Unióval kötött devizaárfolyam-változásról szóló megállapodás legfelső értékét. Az EU közös pénzében eladósodottaknak ez rossz hír volt, hiszen a forint gyengülése azt jelenti, hogy a törlesztőrészletek növekednek. Ám még mindig alacsonyabbak, mint a forint alapú kölcsönök esetében.