Kulcs az idegrendszeri betegségekhez
Magyar kutatók eredményei nyomán javítani lehet a gyógyíthatatlan idegrendszeri betegségben szenvedők életminőségén, írja a hvg.hu.
Dénes Ádám neuroimmunológus szerint nincs nagy különbség énekes és kutató között. Ő sok évvel ezelőtt jazzéneklést tanult Sík Olgánál, és egy alkalommal a híres magyar operaénekes és művésztanár elmesélte neki a tapasztalatát arról, hogyan nem tanulnak meg az emberek énekelni: „elkezdik csinálni, ráéreznek egy hangképzési trükkre, majd azt hiszik, megfogták az Isten jobb lábát. Szorítják, de nem veszik észre, hogy a balt és az ördögét fogják". A kutató-neurobiológus szerint nincs ez másként a kutatásban sem, ahol meg kell tanulni az elméletekkel rugalmasan, a kutatási eredményekkel pedig szigorúan bánni: „az ember képes évekig dolgozni egy hipotézisen, amely aztán sosem igazolódik, és az eredmények nagy részénél is ez a helyzet”.
Neki és csapatának nemrégiben mégis sikerült áttörést elérnie: eddig ismeretlen, alapvető fontosságú kapcsolatot fedeztek fel az idegsejtek és az agyi immunsejtek között, írja a hvg.hu.
Olyan új kommunikációs útvonalat írtak le, amely segítségével az agy fő immunsejtjei, a mikrogliák képesek lehetnek érzékelni az idegsejtek sérülését, és egyúttal segíteni regenerációjukat. A mikroglia ugyanis nagyon korán észleli, ha az idegsejttel baj van, és percek alatt képes visszahatni az idegsejt működésére. Ez azt jelenti, hogy a folyamat pontos megértésével akár több idegrendszeri betegség kezelésében is jobb eredményeket lehetne elérni.
Bennünket alapvetően az idegrendszeri betegségek mechanizmusa érdekel, ezen belül az, hogy a gyulladásos folyamatok hogyan vesznek részt az idegrendszeri betegségek kialakulásában – mesélte a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Neuroimmunológia Kutatócsoportjának vezetője.
Dénes Ádám és csapata 2015 óta szeretné megérteni a különböző idegrendszeri betegségek, mint például a stroke, az epilepszia, az Alzheimer-, illetve a Parkinson-kór hátterét. Dénes doktor korábban is ezzel foglalkozott, a többi között a manchesteri egyetemen, mint mondta, "kicsit kalandvágyból" jött haza. „Az volt a vágyam, hogy hazajöjjek és megpróbáljak csinálni egy labort”, olyat, ahol az idegrendszeri gyulladásos folyamatokkal lehet foglalkozni.
Az akkor még a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó intézetben ezzel célzottan senki sem foglalkozott. Pénzt a kutatáshoz az Európai Kutatási Tanács pályázatán szerzett, továbbá az Akadémia Lendület programjából, a Nemzeti Agykutatási Programból és az OTKA-tól. A kutatócsoport több mint fél tucat munkatársa között vannak külföldi és magyar hallgatók, orvosok, biológusok, biomérnök-kutatók. Dénes Ádám immunológus, neurobiológiából doktorált. Felfedezésükről a rangos tudományos hetilap, a Science is beszámolt idén januárban.
