Kormányhivatalok: mi lesz veled ÁNTSZ?

Egy hónap múlva élesben indul az új közigazgatási rendszer. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közvetlen tájékoztatása híján csak a sajtóban és az Országgyűlés honlapján fellelhető információkból tájékozódtunk. Szabó Erika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium szakállamtitkára a Parlamentben a költségvetés általános vitájában azt mondta, a kormány a tizennégy szervet integráló kormányhivatalokkal a szolgáltató „jó állam” eszményképét igyekszik megvalósítani. Emlékeztetett arra, hogy jövő januári létrejöttük megteremti az egyablakos ügyintézés lehetőségét. Hozzátette: a kormányhivatalok létrehozása 130 milliárd forint átrendezését teszi szükségessé. A benyújtott törvényjavaslatban a kormányhivatalok esetében 8 milliárd 116 millió forint kiadással, 529,6 millió bevétellel, és 7 milliárd 586,4 millió támogatással kalkulál a kormány. A kormányhivatalokban 1321 ember dolgozik majd.

A benyújtott tervezet szerint elkülönítendő pénz nem lesz elegendő a hivatalok működtetésére, ugyanis Szabó Erika a költségvetéssel kapcsolatos képviselői módosító indítványában azt írja: a „költségvetési törvény jelen állapotában nem alkalmas a fővárosi, megyei kormányhivatalok költségvetési működésének biztosítására”, így ennek fedezésére a Nemzeti Közlekedési Hatóság 17 milliárd 958,5 millió forintot, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal 1 milliárd 416 millió forintot, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal eddig 364,1 millió forintot legyen köteles befizetni a büdzsének. A képviselő a társasági adó 2 milliárd 791 millió forintos növekedésével is számol, ezt a pénzt is a megyei közigazgatási hivataloknak adná.

Mi lesz veled ÁNTSZ?

Mint arról már korábban beszámoltunk, a kormányhivatalok felállításával a kormány csapdába csalhatja az egészségügyet. A közigazgatás átalakításának legnagyobb vesztese az ÁNTSZ lehet, már csak azért is, mert a korábban megyeiből regionálissá alakult szervezet ismét kénytelen lesz visszarendeződni. A regionalitást jövőre felváltó megyei kormányhivatali rendszer alaposan átrajzolja az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Hivatal kereteit, amelyek egyébként már az elmúlt években sem maradtak érintetlenek. A regionális koncepció gyakorlatba ültetésekor például 1300 munkatársától volt kénytelen megválni a szolgálat, jövőre viszont legalább 450 új szakember felvétele válik indokolttá. Ez több milliárdos többletkiadást jelent, miközben a jövő évi költségvetési tervekben, összes intézményeivel együtt – saját bevételeit is számba véve – alig 20 milliárdos büdzsével kalkulálhat az ÁNTSZ.

Úgy értesültünk, hogy a kormányhivatalok központi gazdálkodását majdan ellátó szervezet például az Országos Tisztiorvosi Hivatal (OTH) gárdájából közel félszáz embert visz majd el, miközben ennek örve alatt jelentősen megcsapolják az OTH bérkeretét is. Miközben a korábban létrehozott regionális rendszer alaposan szétzilálta a korábban egyenlő megyei jelenléttel működő szolgálatot, ezen – úgy tűnik – a kormányhivatali rendszer sem segít, az egyenlőtlenség ahelyett, hogy csökkenne, tovább növekszik. (Dr. Paller Judit, országos tisztifőorvos sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta információinkat, ez ügyben nem nyilatkozott hírportálunknak.)

A MedicalOnline úgy értesült, hogy Komárom-Esztergom és Fejér megyében például a regionalitás miatt elsorvadt a szervezet, így a munka dandárja változatlanul Veszprémre marad majd. A tervek szerint ugyanis, ahol nincs szakmaspecifikus szakember egy-egy feladatra, ott egy másik megye szakértői segítenék ki a kollégáikat, lényegében az adott feladat tekintetében kiterjesztve a segítséget nyújtó megye jogkörét. Nyugat-Dunántúlon ugyanakkor ennek éppen az ellenkezője igaz: Vasban, Zalában és Győr-Sopronban külön-külön is maradéktalanul el tudják látni a feladatokat, hiszen minden megyében dolgozik 25–30 szakember. 

Közben megkezdődött az ÁNTSZ intézeteinek átalakítása. Erről egyelőre annyit tudni, hogy a tervek szerint számuk a jelenlegi kilencről háromra olvadna: az epidemiológiai és a módszertani mellett létrejönne egy olyan közegészségügyi jellegű szervezet, amelynek ernyője alá szerveznék a kémiai biztonsági, sugáregészségügyi, a közegészségügyi, valamint élelmezés- és táplálkozástudományi intézetet, egy közös nagy, háttér laboratóriummal együtt.

Az új rendszer stabilitását az elvileg önálló entitásként fennmaradó 81 kistérségi szolgálat biztosítaná, de ezek is a kormányhivatalok alá tartoznak. Ám a kormányhivatalok vezetői dönthetnek majd arról, hogy mennyi munkatársat alkalmaznak a megyei intézetekben, s mekkora összeget biztosítanak feladataik ellátására. A közegészségügy és a járványok sorsa így lényegében a 20 kormányhivatal vezetőjének kezébe kerül. Ezzel megszűnik a rendszer átjárhatósága, amennyiben szükséges a költségvetés belső átcsoportosítása, s ami mindennél fontosabb: annak lehetősége, hogy gyorsan és egységes szakmai elvek mentén lehessen eljárni egy azonnali intézkedést követelő helyzetben, például egy járvány esetében. Mindeközben azt sem tudni, hogy a létrejövő kettős irányításban – a pénzről a kormányhivatal dönt, miközben a szakmai paramétereket a szaktárca határozza meg – mekkora mozgástérrel rendelkezik majd az országos tisztifőorvos. Csak gyanítható, hogy kevesebbel, mint jelenleg.

Az OEP sem marad érintetlenül

Az új közigazgatási rendszer az Országos Egészségbiztosítási Pénztárat sem hagyja érintetlenül. Január elsejétől megszűnnek a regionális egészségbiztosítási pénztárak. Az itt dolgozó 3400 munkatársból 1900 átkerül a megyei kormányhivatalokba – a többiek állítólag az egészségpénztár állományában maradnak –, mivel ezek veszik át a pénzbeli ellátásokat. A tervek szerint itt is kettősség lesz: a szakmai irányítás az OEP feladata, s az ehhez szükséges pénzügyi keret sem kerül ki az egészségbiztosítási alapból, bár a MedicalOnline információi szerint még mindig nagy viták zajlanak a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériummal (KIM) arról, hogy hol lennének jobb helyen e milliárdok.