Korlátozzák az egészségügyi alkalmassági időt a cukorbeteg sofőröknél

Amint arról a MedicalOnline beszámolt, a nemzeti erőforrás miniszter augusztusban módosította a 1992-es, közúti járművezetők egészségügyi alkalmasságát megállapító népjóléti miniszteri rendeletet.

A járművezetők két egészségügyi kategóriába sorolása változatlan maradt, így a 2. alkalmassági csoportba tartoznak a hivatásos járművezetők, míg mindenki más az 1. csoport részese. Ez utóbbiban 40 év alatt 10 évente, 40 és 60 év között 5 évente, 70 éves korig 3 évente, utána pedig 2 évente kell időszakos egészségi alkalmassági vizsgálaton megjelenni. A hivatásos járművezetőknél a kötelező vizsgálat intervalluma 45 éves korig 5, 45 és 60 év között 3, afelett pedig 2 év.

Ez a szabály egészült ki most azzal - mindkét csoportra -, hogy a tablettás vagy inzulinos kezelésben részesülő cukorbeteg legfeljebb 5 évre kaphat egészségügyi alkalmassági igazolást, míg az alacsony vércukorszint - hipoglikémia - miatt gyógyszeres kezelés alatt állónál ez az idő csak legfeljebb 3 év lehet.

A módosítás egy másik szabálya kiveszi a 2. alkalmassági csoportból a helyi közforgalmú vasúti járművezetőket, valamint a siklókezelőket.

Júliusi cikkünkben Dr. Komáromi Zoltán háziorvos úgy nyilatkozott, a rendszer legnagyobb hibája, hogy az orvosra aránytalanul nagy felelősség hárul, hiszen gyakran nincs is betekintése a beteg teljes kórtörténetébe, ráadásul ha szakorvosi véleményt kell kérnie, akkor is a háziorvost vonják felelősségre, ha a kolléga hibázott. Emellett a háziorvost a nyári szabadsága alatt senki sem tájékoztatja arról, hogy mi történt a betegével, és teljesen a páciensre van bízva, közli-e, ha például kórházba került vagy eszméletvesztés következett be nála. Így az orvosnak csak a kérdezősködés marad.

Mivel a rendelet csak azt írja elő, hogy a háziorvosnak intézkednie kell, ha jogosítvánnyal rendelkező betegénél olyan egészségromlást fedez fel, amely esetleg akadályozhatja a vezetésben, de azt nem, hogy a gépjárművezető köteles önként jelentkezni, ha megbetegszik, felmerül az a kérdés is, hogy balesetokozás esetén kit terhel a felelősség? Dr. jur. dr. med. Hantos Ádám szerint a kérdés megválaszolásánál külön kell választani a büntető jogi és a polgári jogi (kártérítési) felelősséget. Ha egy gépjárművezető betegsége (például epilepszia) következtében közúti balesetet okoz, abban az esetben mentesülhet a büntető jogi felelősségre vonás alól, ha nem tudott a betegségéről. Betegségére tekintet nélkül – a veszélyes üzem (fokozott veszéllyel járó tevékenység) szabályai szerint – fennáll ugyanakkor a gépjárművezető polgári jogi (kártérítési) felelőssége. A gépjárművezető mellett a háziorvos is büntetőjogi és polgári jogi felelősséggel tartozik. Ennek azonban az a feltétele, hogy az eljárás során bizonyítva legyen: a háziorvos tudott arról, hogy az illető jogosítvánnyal rendelkezik, és olyan betegsége van, amely megkérdőjelezi járművezetésre való alkalmasságát, s ennek ellenére nem kezdeményezte az illető orvosi alkalmassági vizsgálatát.

Korábbi, a vezetési alkalmasság változásait ismertető cikkünket itt olvashatja!