Kórházi fertőzések: romló tendencia
A Magyar Narancs annak járt utána, mi van a kórházi fertőzések 2018-as adatai mögött.
„Kórházi fertőzés a világon mindenütt van, és az sem magyar sajátosság, hogy a húgyúti fertőzések száma ilyen magas – mondta a lapnak Asbóth Márton, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) Magánszféraprojekt-vezetője. – A kérdés az, hogy tudnak-e tenni ellene az intézmények. Magyarországon úgy tűnik, nem.” A 2018-as évre vonatkozó kórházi fertőzési adatok november elején láttak napvilágot, a TASZ számításai szerint a három kötelezően jelentendő kórházi fertőzéstípusban összesen több mint 15 ezer esetet diagnosztizáltak és 541-en meg is haltak.
„Egyértelműen romló tendenciával kell szembesülnünk, ráadásul ezek csak a jelentett és diagnosztizált esetek. Nem tudjuk, hogy hány esetben nem ismerik fel a kórházi fertőzést és milyen a kórházak jelentési fegyelme” – tette hozzá Asbóth.
A témában korábban írt cikkhez megkeresték több budapesti kórház ápolóját, egyikük akkor arra panaszkodott, hogy kevés a forrás a kézfertőtlenítőre, és a higiéniai feltételek sem ideálisak. Három év múltán most újra felkeresték: mint mondta, alapjaiban nem változott a helyzet.
„Több kézfertőtlenítő-adagoló van a folyosókon, az biztos, viszont sokszor nincs benne folyadék. Olyan is előfordul, hogy valaki az egész üveggel kiveszi belőle és magával viszi, vagy letöri magát az adagolót is.” Szerinte van némi előrelépés, de ahogy közeledünk az év vége felé és nő a kórházak adóssága is, az év utolsó hónapjaira mindenből kevesebb jut, gyógyszerből és alkoholos kézfertőtlenítőből is. „A higiéniai feltételek folyamatosan romlanak, a takarítást kiszervezte a kórház egy külső cégnek, így számon sem tudjuk kérni a takarítókat, ha nem jól végzik a munkájukat.”
