Kórházi fertőzések: jól teljesítünk
A fertőzések szintjének kordában tartása nem függ össze az orvosi, ápolói létszámmal, a bérezési vagy a finanszírozási gondokkal, írja a Pesti Srácok.
- Infekciókontroll az egészséges gyógyításért
- Ellenőrzött kézhigiéné a váci kórházban
- Intézményre bontva is nyilvánosságra kell hozni a kórházi fertőzések adatait!
- Megjelent a pályázat a kórházi fertőzések csökkentésére
- Szabványoktól eltérő fertőtlenítőszereket használtak
- Kórházi fertőzések: pénz nélkül csak papíron lesznek eredmények
Európai uniós összevetésben érdemes vizsgálni a magyarországi kórházi fertőzések ügyét, mert az jóval pontosabb képet ad, mint egy-egy felkapott eset. A kórházban kezelt betegek 5,5 százalékánál igazolható az ellátással összefüggő fertőzés, azaz nagyjából minden huszadik embernél. Bár a szám magasnak tűnik, csakhogy ez az uniós átlag. A magyarországi arány az uniósnál kevesebb, 4 százalék körüli, igaz a különbségben közrejátszhatnak a más-más elvárások és a tagállamonként eltérő jelentéskötelezettség. Azt viszont egyértelműen igazolja az adat, hogy inkább fölfelé, mint lefelé lógunk ki e téren az Unióból.
A kórházi fertőzések elleni harc eközben az egész fejlett világban komoly kihívás. Az egészségügyi ellátás egyre nagyobb részét képezi a járóbeteg-ellátás, így mindinkább a súlyos betegek kerülnek kórházba. Eleve növekszik a lakosságon belül az idősek, krónikus betegségekben szenvedők aránya, ráadásul a fejlődő orvostudomány ma már sok olyan súlyos beteget képes hosszabb ideig életben tartani, akik pár évtizede még belehaltak volna az eredeti betegségükbe. Az ő szervezetük azonban le van gyengülve, így kitettebbek olyan fertőzésnek, amelyet az egészséges ember szervezete legyőzne – nyilatkozta a PestiSrácoknak dr. Budai József, a Dél-Pesti Centrumkórház infektológus főorvosa.
Az infektológus elmondta, hogy a kórházakban szakmai csapat dolgozik a fertőzések szintjének kordában tartásán, ez tehát nem függ össze az orvosi, ápolói létszámmal, de még a bérezés és a finanszírozás sokat hallott gondjaival sem.
Magyarországnak egyáltalán nincs miért szégyenkeznie a fertőzési arány miatt – tette hozzá Budai József, aki szerint lehet még javítani a helyzeten, de közel járunk ahhoz a szinthez, ahová ez józan belátás szerint leszorítható, hiszen a baktériumok itt vannak a Földön évmilliárdok óta, és itt is lesznek. A kórházi fertőzések teljes felszámolása tehát csak vágyálom, annál is inkább, hogy a kórház az a hely, ahol sűrűn fordulnak elő fertőzött emberek. Ugyanakkor az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint a fertőzések száma 30-50 százalékkal csökkenthető lenne.
Elsősorban a kórházi eszközhasználattal, érkatéterrel, húgyúti katéterrel, gépi lélegeztetéssel összefüggő fertőzések és a műtéti sebfertőzések okoznak gondot, valamint az antibiotikumoknak ellenálló ún. szuperbaktériumok. Utóbbiak az indokolatlan és túlzó antibiotikumhasználat miatt alakulnak ki, amit a sokkal megfontoltabb gyógyszerhasználattal védhetünk ki. A kórházi eszközökkel, illetve a műtéti sebekkel összefüggő fertőzések megelőzésére 2018 őszén jogszabálymódosítást léptettek életbe, amely tartalmazza a fertőzésmegelőzési intézkedéseket, és megerősíti az országos szintű hatásköröket a felügyelet és a stratégiai irányítás tekintetében. A minisztériumi stratégia célja a betegbiztonságot támogató szervezeti kultúra fejlesztése is, miközben Magyarország korszerű járványügyi megfigyelő rendszert működtet.