Kórházi fertőzések: a BM is tudja, hogy súlyos a helyzet
A Direkt36 birtokába került egy minisztériumi belső dokumentum, amelyben az áll, hogy az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések gyakorisága egyre nő és „kedvezőtlen tendenciát jelez”, az egészségügyi ellátórendszerben pedig „humánerőforrás krízis” tapasztalható, írja a Telex.
- Aktualizálják a fertőtlenítés helyes gyakorlatát bemutató módszertani levelet
- Kevesebb, de még mindig sok a kórházi fertőzés
- Takács Péter: A magyar kórházi fertőzések aránya fele az EU-átlagnak
- Hogyan tudták megfékezni a kórházi fertőzéseket más országokban?
- Munkacsoportot alapítottak a kórházi fertőzések visszaszorítására
- Szőnyeg alá söprik a hatóságok a kórházi fertőzések ügyét
- A DK feljelentést tesz a tömeges kórházi fertőzések eltussolása miatt
Miután az elmúlt hetekben a Direkt36 egy cikksorozatban és dokumentumfilmben bemutatta a kórházi fertőzések magyarországi helyzetének romlását, a kormányzat részéről sorra jelentek meg az ennek ellentmondó nyilatkozatok. Az egészségügyért felelős Belügyminisztérium vezető tisztségviselői például olyan kijelentéseket tettek, amelyek szerint Magyarország valójában még jól is teljesít ezen a téren európai viszonylatban. Valójában azonban a Belügyminisztériumban is tisztában vannak azzal, hogy nagy a baj, írja a lap.
Mint közlik: az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) és a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) által összeállított dokumentum egyrészt tartalmaz egy helyzetjelentést, másrészt szerepelnek benne intézkedési javaslatok is a probléma kezelésére. A terveket ismeri és támogatja a dokumentumot augusztus 28-án aláíró Pintér Sándor belügyminiszer is.
A dokumentum készítői elismerik, hogy az egészségügyi vezetés eddig nem vizsgálta, hogy országos szinten az egyes kórházakban miként alakul a fertőzések előfordulása. „Az adatok országos monitorozása nem megoldott. Egy ilyen országos adatbázis objektív képet biztosítana az infekciókontroll intézményi és országos szintjéről” – írták, majd azt is hozzátették, hogy az évenkénti, intézményi szinten történő önértékelés segítségével azonosíthatók lennének a fejlesztést igénylő területek és nyomon követhető lenne a fejlődés.
A kiszivárgott irat a legfontosabb teendők közé sorolja, hogy az egészségügyi vezetők segítsék az infekciókontroll-programot, illetve, hogy a szakemberek gyűjtsék és elemezzék az antibiotikumfogyasztási adatokat. A szerzők kiemelték a mikrobiológiai mintavételek számának növelését is.
A teljes információt ITT olvashatja
