Kórházi étkeztetés: a többletforrás beépül a finanszírozásba
Az étkeztetési „reform” előtt átlagosan 350 forintot költöttek az intézmények egy beteg napi kosztjára, amit a tavaly decemberi rendeletnek megfelelően legalább 550 forintra kellett emelni. Erre a célra – az étkeztetést elősegítő eszközök, illetve a higiénia javítására fordítható összegekkel együtt – el is különítettek 3 milliárd forintot az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) tavalyi maradványából. Horváth Ágnes egészségügyi miniszter akkor azzal indokolta a változás szükségességét, hogy minden második-harmadik beteg alultáplált a kórházakban.
Az elmúlt három hónapban folyósított egyösszegű díjazás „márciusától beépül az aktív és krónikus fekvőbeteg ellátás finanszírozási rendszerébe, így az emelt teljesítményvolumen-korlátról (TVK) az OEP az intézményeket értesítette” – tájékoztatott az OEP közleményében. Bővebb tájékoztatást kérve az egészségbiztosítótól megtudtuk: intézményenként változó, 1-2,1 százalékkal megemelt súlyszámba épül be az étkeztetés minőségének javítására fordítandó összeg, krónikus betegeket ellátó intézmények esetén szintén az alap-finanszírozásba, és ehhez igazítják a TVK-t.
„Nehezen értelmezhető és ellenőrizhető, átláthatatlan, és kiszámíthatatlan” – a Medical Online érdeklődésére így kommentálta a márciustól esedékes finanszírozási változást dr. Csáky András, az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának MDF-es képviselője. Tudomása szerint minderről nem értesítették az intézményeket. Csáky már tavaly decemberben, a testület ülésén előrevetítette: a kórházi élelmezés minőségének javítása csak átmeneti intézkedés. Most megerősítette: szerinte a szaktárca politikai hasznot már nem remélhet az intézkedéstől, ezért nem érdeke tartósan többletforrást biztosítani a kórházi étkeztetésre.
Bánky Bea
