Kölcsön: euróban vagy forintban?

Folyamatosan figyelni kell az árfolyamváltozást

Ha kölcsönre van szükségünk, vagy csak hitelből tudjuk finanszírozni lakás- vagy autóvásárlásunkat, egyelőre még mindig jobban járunk, ha forint helyett a közös európai valutában adósodunk el. Nem árt azonban, ha folyamatosan figyelemmel kísérjük, hogyan változik az euró árfolyama. Ettől függ ugyanis, hogy mennyivel többet vagy kevesebbet kell fizetnünk annál, mint amennyit kölcsönkaptunk.

Amíg erős volt a forint, egyértelműen jól járt mindenki, aki euróban, esetleg dollárban vagy svájci frankban vett fel hitelt. A magyar forint izmosodásával párhuzamosan ugyanis csökkentek a felsorolt valutákban felvett kölcsönök havi törlesztőrészletei. Ha például valaki még 2001-ben 265 forint körüli árfolyamon vett fel eurókölcsönt, az akkor, amikor egy euró már csak 235 forintot ért, több mint tizenegy százalékkal törlesztett kevesebbet, mint mondjuk másfél évvel korábban. Számítsuk hozzá ehhez csupán a tavalyi – 5,2 százalékos – inflációt: a nyereség több mint tizenhat százalék! A hitelfelvétellel tehát az adós tulajdonképpen jobban járt, mintha készpénzből fedezte volna kiadásait.

A helyzet az esztendő harmadik hetének végén némileg megváltozott. A Magyar Nemzeti Bank huszonnégy órán belül két százalékkal csökkentette a jegybanki alapkamatot, így a forint gyengülni kezdett az euróhoz képest. A beavatkozásra azonban szükség volt, mert az azt megelőző hetekben a forint annyira felerősödött, hogy elérte az Európai Unióval kötött devizaárfolyam-változásról szóló megállapodás legfelső értékét. Az EU közös pénzében eladósodottaknak ez rossz hír volt, hiszen a forint gyengülése azt jelenti, hogy a törlesztőrészletek növekednek. Ám még mindig alacsonyabbak, mint a forint alapú kölcsönök esetében.