Kincses: Az orvosi kamara feladatai alapvetően nem változtak

Milyen szakmai feladatokra fókuszál az elnökség?

Mindegy, hogyan minősítjük a kormányzati támadást, a szándék ellenére az orvosi kamara feladatai alapvetően nem változtak. A kollektív szakmai érdekvédelem ugyanúgy folyamatosan dolgunk, és ezt közelítenünk kell a kormányzat, illetve adott esetben a nyilvánosság felé.  Másrészt szakmai együttműködésre, illetve befolyásolásra kell törekedtünk. A törvénymódosítás a kötelező tagságot megszüntette, az etikai eljárásokat elvette tőlünk, de az egyeztetésben való részvételt nem érintette. A jogszabályi háttere továbbra is megvan annak, hogy minden törvény-, rendelettervezetet véleményeznünk kell, és mi ezzel a lehetőséggel változatlanul élni is akarunk. De a formális, látszategyeztesésekből továbbra sem kérünk. Valós szakmai párbeszédre törekszünk. Az elmúlt időszak történései, változásai tükrében pedig különösen fontos, hogy jogi védelmet nyújtsunk azoknak a kollégáknak, akiket valamilyen jogi hátrány, sérelem ér.

(...)

Kanyarodjunk az anyagi ügyekre! Hogyan vészelik át, kezelik a forrásszűkülést?

Mivel a korábbi tagok több mint kétharmada döntött a maradás mellett, a korstruktúrát is figyelembe véve láthatjuk, hogy nincs akkora visszaesés a tagdíjbevételben, amely a kamara ellehetetlenülését okozná. Még nem tudok számot mondani, de a várható, körülbelül 70 százalékos bevétel garancia arra, hogy az alapszerkezetet, a megyei szervezeteket ne fenyegesse veszély. Ami viszont nem kérdés, hogy kisebb struktúrára van szükség megyénként is, országosan is. Lesznek elbocsátások, de nem tömegesek. Miután az etikai rendszert a kormány elvette a kamarából, itt is változásokra van szükség, hiszen nem lehet fenntartani a korábbi intézményrendszert. Gondolkodunk az országos küldöttek létszámcsökkentésében is, hiszen 400 fővel nem elég hatékony, ráadásul drága is a működtetés. Mindenről a Területi Szervezetek Tanácsa és az országos küldöttgyűlés fog dönteni, ez ugyanis nem elnöki, elnökségi hatáskör. Nagyon úgy néz ki, hogy az egy tagra jutó tagi szolgáltatás nem fog csökkenni. Legelőször kasszát kell csinálni, utána kell a költségvetést ennek megfelelően újra osztani, és az határozza meg a szükséges szervezeti változásokat.

Hogyan készül a kamara vezetése az ősz végi tisztújító közgyűlésre?

Erős fél év áll előttünk. Júliusban össze kell hívni az országos küldöttgyűlést, meg kell megváltoztatni az Alapszabályt, és csak utána lehet a területi szervezeteknél egy más, kisebb szerkezetet kialakítani, illetve kevesebb országos küldöttet megválasztani. Ezután az év vége felé kerül sor az országos vezetők megválasztására, ekkor amúgy is lejárna a négyéves ciklusuk. Az országos vezetésben szeretnénk, ha a különböző szakterületek reprezentálva lennének, hiszen ma például nincs háziorvos az országos elnökségben.

Ez nagyobb létszámú elnökség lenne?

Nem, semmiképpen! Most is három alelnök van, és annyi is maradna, de a fogászat mellett lehetne az alapellátásnak, a szakellátásnak alelnöke. Nem álltában választanánk titkárt, hanem például jogi és munkajogi ügyekért, vagy pl. a finanszírozási kérdésekért felelős titkárt. Tehát célzott feladatokat rendelnénk az egyes pozíciókhoz. Ezzel tudjuk garantálni, hogy az elnökségben minden fontos kérdésnek legyen valamilyen hozzáértő, illetve azért felelős tagja. Az, hogy ilyen jellegű változás kell a vezetésben, már tavaly egy, az Orvosok Lapjában megjelent cikkben felvetettük. Ebből is látható, hogy nincs kapcsolatban a bevételeink alakulásával, hiszen nem mostani a javaslat. De ismét hangsúlyozom: ezekről a kérdésekről közösen kell majd döntenünk.

A teljes interjút a Weborvos közli.