Kincses: Kellene egy kormányzati mesterterv is
Látjuk, hogy az egészségügy rendszerszinten nem hozza azt az eredményt, ami egyébként a fejlettsége alapján várhatnánk tőle, ezért hozzá kell látni a szerkezetének és működésének jelentős átalakításához – mondta a Népszavának adott interjúban Kincses Gyula, a MOK elnöke.
Lehangolt vagy feldobott a választási eredmény megismerése óta?
Egyik sem. Egy köztestületnek a szakmaiság erősítése a feladata. Az, hogy igazságosságpárti, piacpárti, vagy szolidaritás elvű legyen-e egy egészségügyi ellátórendszer – az politikai kompetencia. Nekünk ezzel kapcsolatban az egészséghatások elemzése lehet a dolgunk. Annak viszont, hogy milyen terápiás protokollokra, betegutakra van szükség, milyen szakmai szabályok szerint kell az egészségügynek működnie – szerintünk - már nem szabad politikafüggőnek lennie. A MOK arra törekszik, hogy például a szakmai protokollok fejlesztésében visszaszerezze a szakmai kontrollt. A dolgunk az, hogy minél hamarabb elmondjuk, hogy mire van szüksége az orvostársadalomnak, az egészségügynek.
Ön szerint a kamara elszenvedője, alakítója netán partnere lehet az új kormányzatnak?
Semmiképpen nem szeretnénk az elszenvedői státuszba kerülni. Proaktívak voltunk eddig is, és szeretnénk tenni azért, hogy a szakmai kérdésekben együtt tudjunk működni, legyen befolyásunk.
Pedig úgy tűnik, hogy a következő négy évben is azzal az egészségpolitikával kell számolni, amit eddig megtapasztalhattunk. Ön szerint mit üzen ez a választási eredmény az orvostársadalomnak?
A „folytatjuk”, már biztos, hogy nem működik. Nem gondolom, hogy a kormány ezt ne tudná: az egészségügyben szükség van a folyamatos korrekciókra, de időnként egy-egy nagyobb változás is elkerülhetetlen. Az utolsó átfogó terv, ami valamilyen víziót felvetített és irányt mutatott, a 11 éve készült a Semmelweis Terv volt. A technológiai, a kulturális, a környezeti, a megbetegedési viszonyok azóta lezajlott változása most ismét kiköveteli a szerkezet és a működés átalakítását. És ez már nem halogatható tovább. Értem, hogy választás előtt semmilyen politikai erő nem mer érdemi változásba belekezdeni, logikus, hogy olyankor nem lehet kapacitásokat szűkíteni, átrendezni. De a választások lezajlottak, és a kormányzatnak is látnia kell, hogy ez a széttöredezett ellátórendszert, ennyi telephellyel, ennyi orvosi munkahellyel, nem lehet munkaerővel ellátni, nem működtethető. Ráadásul torz, orvosközpontú a munkaerőszerkezet. Az orvos munkaidejének egy jelentős részében nem orvosi munkát végez, mert szakdolgozóhiány van, és ha képzünk is valamennyi nondoktort, diplomás ápolót, akkor ők azért nem tudnak képzettségüknek megfelelően dolgozni, mert nem engedünk át kompetenciákat. Ez így nem fenntartható. Azt gondolom, hogy a ciklus első harmadában a kormánynak lépnie kell, de ehhez szükség van egy társadalmi elfogadottságú átfogó programra.
A teljes interjút ITT olvashatja
