Ki írja az egészségügy programját?
A Népszava szerint még az egészséggazdászokat is összezavarta, hogy a szakpolitika helyett az MNB elemzői álltak elő az ágazat reformjának víziójával.
A Matolcsy György által létrehozott műhely pontjai közül négy nem mond semmi újat. Azok az elmúlt nyolc évben is a kormányzati célok közt szerepeltek: ilyen a szakmai, a pénzügyi ellenőrzés, valamint a háziorvosi rendszer erősítése, az egynapos ellátások bővítése, illetve a hosszú távú ápolás, rehabilitáció kapacitásainak növelése. Eddig egyikben sem ért el túl sok sikert a kormányzat, sőt gyakran a meghirdetett célokkal ellentétes lépéseket tett: például megszüntette önállóságát és a szakminisztérium főosztályává „züllesztette” a finanszírozást végző Országos Egészségbiztosítási Pénztárt. Fölszámolta az ellátások minőségét garantáló intézményrendszert, benne az ÁNTSZ-t, a tisztiorvosi hivatalt is. Több éve képtelenek jogszabályban rögzíteni, mi az a minimális feltételrendszer, amit az ellátás során biztosítani kell a betegeknek. Az orvosok pedig nem tudják fölidézni, mikor járt náluk utoljára az ellátások minőségét ellenőrző szakfőorvos.
A háziorvosi rendszer finanszírozását is hiába növelték praxisonként és havonta 520 ezerrel forinttal, a betegek ettől még nem kapnak jobb, színvonalasabb ellátást. Mérhető egészségnyerseséggel csak az úgynevezett svájci modellkísérlet keretében működő csoportpraxisok dicsekedhettek. Ezekben az orvosok együtt dolgoztak a gyógytornásszal, a dietetikusokkal, alkalmaztak prevencióval, egészségneveléssel foglalkozó szakembert. Ám miután a program svájci finanszírozása véget ért, a jövője is elbizonytalanodott. További hét pont – amelyek zöme adókedvezményekkel ösztönözne egészségmegőrzésre, és az eddig zsebből finanszírozott egészségügyi kiadásokat a kiegészítő biztosítások felé terelné – sikere azon múlhat, hogy az állam azokra mekkora kedvezményt biztosít. Ám erről nincs szó az anyagban.
