Egészségügyi reform: az MNB javaslatai
A jegybank szakértői 22 pontban foglalják össze a teendőket az egészségügy területén, a javaslatokat a Portfolio szedte csokorba.
Azonban éppen ezért mindezeket csak erőteljes elhatározás és széles felhatalmazás után érdemes felvállalni. Ilyen például az átlátható bérezési rendszer kialakítására és a szakmai-pénzügyi ellenőrzésre vonatkozó terv, ami a gyakorlatban a hálapénz gyakorlatával számolna le és közben a kórházakat vonná szigorúbb felügyelet alá. Ez pedig a most komoly pozícióval, felelősséggel rendelkező kórházi munkavállalók érdekeit sértheti. Ennek fényében kérdés, hogy amennyiben a kormány felvállalja a jegybank ezen javaslatának végrehajtását, hogyan tudja a változásban érdekeltté tenni ezeket a kulcsfontosságú (sok esetben intézményvezető) szereplőket. Az már jól látható, hogy a kormányon belül is van egy törés a kórházak erősebb pénzügyi felügyelete tekintetében.
Szakmai körökben konszenzusos álláspont, hogy az állami egészségügy jelenleg nincs megfelelő módon finanszírozva (mind a mértéke, mind a módszere nem elégséges). A jegybank javaslata a valós költségekre épülő állami finanszírozásról, valamint a TVK felülvizsgálatáról a gyakorlatban azt jelentené, hogy az államnak lényegesen több pénzt kellene beletennie az ellátórendszer finanszírozásába.
A jegybanknak arra is van ugyanakkor javaslata, hogy ezt hogyan tegye meg az állami finanszírozó. Először is a felügyelet (szakmai és pénzügyi egyaránt) erősítésével. Másodsorban az állami ellátórendszer racionalizálásával, konkrétan (a mindenki által sürgetett háziorvosi funkció megerősítése mellett) például a rehabilitációs és a hosszú távú ápolási kapacitások növelésével, ami a gyakorlatban mégiscsak kórházi osztályok megszűnését és átalakítását jelentené. Ezt szakmailag több tényező is indokolja és szakértők körében is konszenzus van abban, hogy az aktív ágyakat tovább kellene csökkenteni Magyarországon, azonban ennek végrehajtása politikai akadályokba ütközhet.
A jegybank javaslatcsomagjának határozott célja a magánkiadások arányának csökkentése (ami uniós viszonylatban magas Magyarországon, lásd: az alábbi ábrát). Ehhez pedig szükség van a fentebb említett állami források látványos bővítésére, de ugyanígy a hálapénz megszüntetésére és a fennmaradó magánkiadások (out of pocket) keretekbe terelésére. Ez utóbbira a jegybank adókedvezmények alkalmazását említi mind a vállalati egészségügyi csomagokra, mind a magán egészségbiztosításokra. A jegybank tehát megerősítené a vállalatok által finanszírozott magánegészségügyi lábat, ennek következtében szintén a háztartások kiadásainak aránya csökkenhetne. Az MNB adókedvezményekre vonatkozó javaslata azért is érdekes, mert a kormány a legújabb, cafeteriát módosító terveivel éppen ezzel ellentétes intézkedést fog végrehajtani.
