Jöhet a hét legradikálisabb intézkedés

Negyedszer alakíthat kormányt az Orbán Viktor vezette Fidesz, ezúttal is kétharmados többséggel. Ezek után mindenki azt találgatja a gazdasági szereplők vagy épp a külföldi befektetők, de akár a lakosság körében is, hogy milyen gazdaságpolitikai (például adópolitikai) intézkedésekre készülnek a kormánypártok.

A jegybank közgazdászcsapata több kiadványban is foglalkozott a magyar gazdaság versenyképességével, feltérképezte a gyenge pontokat és megfogalmazott igencsak konkrét javaslatokat. Ennek alapja a Versenyképesség és növekedés című 2016-os kiadvány, majd a tavaly útnak indított éves rendszerességgel megjelenő Versenyképességi jelentés című anyag. A harmadik Széll Kálmán Tervnek nevezett intézkedéssorozatból a lap a legjelentősebbnek mondható lépéseket emeli ki.

• A jelenleg 15%-os egykulcsos személyi jövedelemadó kulcsának további csökkentése.
• A legkevésbé foglalkoztatott csoportok munkára ösztönzése. Ez alatt a szakértők a Munkahelyvédelmi Akcióterv kiterjesztését tanácsolják a munkavállalói járulékok esetében, mely várakozásaik szerint a legkevésbé foglalkoztatott csoportok esetében növelné a munkakínálatot.
• Meglévő adókedvezmények rendszeres értékelése: az adóalapok bővítése az adórendszerben meglévő jelentősebb kedvezmények rendszeres értékelésével és felülvizsgálatával, amely során fontos figyelemmel lenni az üzleti környezet kiszámíthatóságára is.
• Az állami ügyintézés felgyorsítása az e-governance által: a magánszektor adminisztrációs terheinek csökkentése, amelynek a nemzetközi tapasztalatok alapján kiemelt eszköze az e-governance.
• A demográfiai folyamatokat érintő intézkedéseket is javasoltak az MNB szakértői, de legutóbbi értékelésükben itt elismerik, hogy ezen a területen a kormány már több intézkedést is végrehajtott. Vannak azonban még lehetőségek az MNB álláspontja szerint: a gyed felső határának növelését (meg kellene haladnia a munkajövedelem 70%-át, valamint a plafont is feljebb kellene emelni a minimálbér kétszeresének 70%-áról); (2) családi adóalap-kedvezmény további növelése a 2 gyermeket vállaló családoknál (a jelenleg életben lévő, 2019-ig 40 ezer forintra emelkedő összeg további emelése indokolt lehet); (3) egyszeri anyasági támogatás emelése;
• Többletforrás biztosítása a magánforrások egészségügyi szektorba történő beengedésével. A magánkiadások esetében azt tartják célszerűnek, hogy a háztartások által már jelenleg is kifizetett közvetlen egészségügyi hozzájárulások (ilyen a gyógyszerek, vagy járóbeteg vizsgálatok térítési díja, illetve ide tartozik a paraszolvencia is) intézményesített formában, egészségpénztárakon és egészségbiztosításokon keresztül kerüljenek be a rendszerbe, ami hozzájárulna a kiadások hatékonyságának növekedéséhez. Közben azt javasolják, hogy többet kell költenie az államnak prevenciós célokra és alapellátási célokra, emellett elkerülhetetlen az ágazat béreinek további emelése a munkaerőhiány leküzdése érdekében.
• A jegybank szakértői emellett kitartanak igencsak megosztó elképzelésük mellett is, nevezetesen, hogy valamilyen módon összekapcsolnák a gyermekvállalást és a nyugdíjrendszert. Ez a gyermekvállalástól függő nyugdíj ötlete. A jegybanki elemzők arra jutottak, hogy a jelenlegi magyar nyugdíjrendszer nem támogatja a gyermekvállalást, a rendszer inkonzisztens. Ezért olyan nyugdíjrendszerre lenne szükség, amely figyelembe veszi a gyermeknevelésre fordított egyéni erőfeszítéseket, a felnevelt gyermekek számát is, javasolták.