Keresztreaktív epitopok és szerepük az ételallergiákban

2024. április 15. 15:00

Nyomtatás

Az ételek néhány típusánál, így a kagylóknál, halaknál, dióféléknél és mogyorónál igen magas a keresztreaktivitás aránya. A keresztreaktivitás nehezíti az allergiás kórképek diagnózisát és kezelését.

Az allergén keresztreaktivitás vezethet klinikailag manifeszt állapothoz, illetve lehet irreleváns is. Legyen szó bármelyik esetről, a mindennapi gyakorlatban a keresztreaktivitás nehezíti, illetve akadályozza az ételallergiák diagnózisát és kezelését. Az immunoglobulin E (IgE) klinikailag irreleváns keresztreaktív allergénekhez való kötődése fals pozitív eredményt okozhat a diagnosztikai folyamat során, míg a fel nem ismert, klinikailag releváns keresztreaktivitás az allergének fokozott expozíciójához és az egészség veszélyeztetéséhez vezethet.

A szakirodalom kiterjedten foglalkozik a rokon és nem-rokon allergének közötti keresztreaktivitás kérdésével, és számos esetben már feltérképezett, hogy melyik IgE- (B-sejt) vagy T-sejt epitopok felelősek a keresztreaktivitásért.

Immunológiai keresztreaktivitás B- vagy T-sejtes utakon

A keresztreaktivitás egy tág fogalom, amely a szekunder allergéneknek azt a tulajdonságát írja le, hogy képesek felismerni az IgE antitesteket (B-sejtes út) és/vagy képesek celluláris (T-sejt, hízósejt, bazofil) választ provokálni az olyan szervezetben, amely korábban már szenzitizálódott egy olyan primer allergénnel szemben, amelynek egy vagy több epitopja is hasonló a szekunder allergénéhez. Az allergének hasonló szekvenciájú, illetve térbeli struktúrájú molekuláris régióit nevezik keresztreaktív epitopoknak.

IgE-keresztreaktivitás: a szenzitizálódás egy primer allergénnel történik, amely allergén-specifikus IgE-antitestek képződéséhez vezet. Amennyiben az egyén a későbbiekben homológ proteineket/allergéneket fogyaszt, inhalál vagy azokkal bőrkontaktusba kerül, akkor az IgE-antitestek a keresztreaktív epitopok révén felismerik a szekunder allergéneket, és az allergiában szerepet játszó mediátorok felszabadulását idézik elő, ami következtében fellépnek az allergiás panaszok.

Megjegyzendő, hogy néhány esetben a primer és a szekunder allergénnel való expozíció útja eltérő lehet. Pl. a primer szenzitizáció történhet intesztinálisan a garnélarák tropomiozinja révén, míg a szekunder expozíció és a keresztreaktív epitopok IgE-hez való kötődése az inhalációs úton szervezetbe jutó poratka tropomiozinnal is megvalósulhat.

T-sejtes keresztreaktivitás: a reakció a T-sejtek több mint egy típusú peptid-MHC-liganddal való kölcsönhatására vezethető vissza. A keresztreaktív T-sejt epitopok képesek a memória-T-sejteket stimulálni, és azok révén IgE-termelődést kiváltani.

Keresztreaktivitást mutató ételek és az immunológiai keresztreakcióban résztvevő epitopok

táblázat: Fő ételcsoportok és a dokumentált keresztreaktivitás révén hozzájuk köthető szekunder allergének

Főbb ételcsoportok	Szekunder allergének	Keresztreaktivitásban szerepet játszó epitopok
Halak	Egyéb halak, béka, csirke, krokodil	Lat c6, Gad m1, Gad m2, Gad m3
Rákfélék	Egyéb rákfélék, puhatestűek, poratka, rovarok, trópusi atkák	Pen m1, Pen m2, Pen m3, Pen m4, Pen m13
Puhatestűek	Trópusi atkák, garnélarák, folyami rák	Cra g1, Arginin-kináz, trióz-foszfát-izomeráz
Mogyoró	Szója, nyírfapollen	Ara h1, Ara h2, Ara h8, Ara h15
Diófélék	Pisztácia, mogyoró, mandula	Ana o1, Ana o2, Ana o3, Jug r2
Szója	Nyírfapollen, tehéntejfehérje eredetű kazein	Gly m4, Gly m5, Gly m Bd 30 k
Búza	Árpa, rozs, zab, fűpollenek, rózsafélék	Tri a12, Tri a25, Tri a19, Tri a14, Tri a26, Tri a37
Tyúktojás	Csirkehús, madártoll, pulykatojás, kacsatojás, fürjtojás, sirálytojás	Gal d1, Gal d2, Gal d3, Gal d4, Gal d5
Tehéntej	Marhahús, szója, kecske-, teve-, sertés- és bivalytej eredetű kazein	Bos d4, Bos d5, Bos d9-12, Bos d6, Bos d7