Kásler: Minden rákbeteg megkaphatja az ideális terápiát

Kásler Miklós kiemelte, hogy az utóbbi 10-15 évben sokat javultak például a hererák, az emlőrák és a limfómák gyógyulási arányai. Emlékeztetett: 1974-ig a magyarországi rákmegbetegedési mutatók és a halálozási adatok nem mutattak különbséget a nyugat-európaiakhoz képest. 1974 és 1992 között azonban Magyarországon "exponenciálisan emelkedett mindkét adat", miközben Nyugat-Európában a magasabb megbetegedési gyakoriság mellett sem emelkedett a halálozás.

A magyarországi rákhalálozás 1999-ben volt a legmagasabb, akkor körülbelül 34 ezren vesztették életüket valamilyen daganatos betegség következtében. Azóta az új betegek növekvő száma mellett stagnált a halálozás, majd az utóbbi 8-10 évben folyamatosan csökkent, ami az új terápiás irányelvek, lehetőségek megjelenésének és az eszközpark megújításának köszönhető, ismertette a főigazgató. Kiemelte, az utóbbi négy évben jelentős fejlesztés indult az onkológiai műszereknél, vidéken megduplázódott a CT- és MR-kapacitás, és megújult a sugárterápiás műszerpark. Utóbbiról megemlítette, az országban 40 nagyteljesítményű besugárzó készülék van, amelyekből 28 új. Arra a kérdésre, hogy mikor kezdődik az országos vastagbélszűrési program, Kásler Miklós azt mondta, ismeretei szerint minden feltétel adott a program elindításához, annak szűrési módszereiről azonban "lassú és áldatlan szakmai vita" folyt az utóbbi években.

Orsós Zsuzsanna, a Pécsi Tudományegyetem Orvosi Népegészségtan Intézetének egyetemi adjunktusa a sajtótájékoztatón arról a kutatásáról beszélt, amely a magyarországi roma populáció genetikai érzékenységét vizsgálta a rákmegbetegedésekre. Azt mondta: a vizsgálatokból kiderült, hogy a roma emberek genetikailag nem érzékenyebbek a daganatos megbetegedésekre, genetikailag nincs különbség a roma és nem roma népesség között abban, hogy fogékonyabbak-e a betegségekre. A roma populáció gyakoribb megbetegedéseinek, korai halálozásának így valószínűleg az életmód az oka.