hirdetés
2024. november. 22., péntek - Cecília.

Jobbat érdemelnénk

Többre vagyunk képesek: sokkal rosszabb a magyar egészségügy teljesítménye, mint amit az ország gazdasági, kulturális fejlettsége lehetővé tenne, írja a Magyar Narancs blogján Lénárd Rita.

Szomorú hír, hogy az elkerülhető halálozás európai 33,1 százalékos mértékéhez képest Magyarországon ez az adat 41 százalék. Az európai országok sorában az utolsó harmadban kullogunk.

Az orvostudomány, az orvostechnológia ugrásszerű fejlődése, az új, drága diagnosztikus és terápiás eljárások lehetősége, a várható élettartam növekedése a világon mindenütt nagy kihívások elé állítja az egészségügyet, újratervezést igényel az egészségpolitikától. Fokozottan érvényes ez Magyarországra, ahol a rendszerváltás új, eddig ismeretlen helyzetet teremtett, ennek ellenére nem történt meg a tudatos, tervezett rendszerátalakítás.

Sajnos az egészségügy nem kapott prioritást a kormányzati célok között, így érdemi átalakítás helyett sodródást tapasztalunk. Gyakorló orvosként most a napi orvosi gyakorlatban jól látható legsúlyosabb, a biztonságos betegellátást veszélyeztető kritikus pontokat emelem ki. Ezek:

  • az átlátható betegutak hiánya,
  • az alap- és járóbeteg-ellátás elégtelensége,
  • a sürgősségi ellátás túlterheltsége, szakemberhiánya,
  • a várólisták egyenetlensége,
  • a kórházi struktúra széttagoltsága,
  • a köz- és magánellátás viszonyának rendezetlensége.

Az egész rendszerben hiányzik

  • a korrekt szakmai szabályozás,
  • a szakmai protokollok, minimumfeltételek aktualizálása, betartatása,
  • az egységes szakmai ellenőrzés,
  • a minőségi indikátorok követése, nyilvánosságra hozatala.

Ezek azok az okok, amelyek miatt a magyarországi egészségügyi ellátás jelenlegi rendszere mind a betegek, mind az egészségügyi dolgozók számára kiszámíthatatlan, kaotikus, kiszolgáltatott helyzetet teremt.

Új kormányzati szakasz indult, új vezetőkkel. Egyelőre nem sokat tudunk, de például nemzeti népegészségügyi programok indításáról már kaptunk hírt.

Igen, ezek valóban fontos feladatok – bár a kidolgozásukra kapott három hét kissé kevésnek tűnik... De itt sem látom az átfogó szemléletet, hiányzik a megtervezett prioritások rendszerbe illesztése.

Nem adnak okot az optimizmusra az előzmények sem, mert az elképzelés/terv nem új.

A teljes cikk

(forrás: Materia Medica)

Könyveink