Itthon is nagyot robbant a távgyógyítás
A digitalizáció a mindennapi betegellátást is utolérte. A világjárvány felgyorsította a távorvoslás kipróbálását, és az otthon használható diagnosztikai eszközöket is egyre többen alkalmazzák. Az innovatív orvosi készülékek, a digitalizáció és technológiák szerepe a jövőben tovább fog erősödni a K&H szerint.
- Mobilkészülékcsere-támogatási program indul
- Big data: versenyfutás az új olajért
- Kovácsy Zsombor a telemedicinában rejlő lehetőségekről
- Egészségügyi adminisztrációban tesztelték a mesterséges intelligenciát
- MGYT: a szülők többsége élt a telemedicina lehetőségével
- A telemedicinának is vannak korlátai
- A telemedicina a már bejáratott orvos-beteg kapcsolatban működik a legjobban
A világjárvány az egészségügyben is felgyorsította a digitális technológia alkalmazását, hiszen az oktatás mellett az egészségügyi alapellátásnak is sokszor az online tér adott helyet. Bár a telemedicina és a távgyógyítás hazánkban még gyerekcipőben járnak, az már biztosan látszik, hogy a koronavírus-járvány merőben átalakította az orvos-beteg kapcsolatot az alapellátásban. A Magyar Gyermekorvosok Társasága (MGYT) által idén áprilisban publikált felméréséből ugyanis kiderült, hogy a járvány második hullámában a megkérdezett, 18 évesnél fiatalabb gyermeket nevelő szülők 56 százaléka élt az orvosi távkonzultáció lehetőségével, és 85 százalékuk elégedett is volt, megfelelőnek találta ezt a megoldást.
A távgyógyítás mellett nemcsak az szól, hogy kényelmes és hatékony. A WHO jelentése szerint már most ötmillió orvosra és szakdolgozóra lenne szükség világszerte az egészségügyben. A jövőben ezért várhatóan a mostaninál jóval meghatározóbb szerepet kaphat a távorvoslás. Dr. Novák Hunor gyermekgyógyász úgy látja, hogy mindkét oldalról, orvosoknak és pácienseknek is több nyitottságra van szükségük a távgyógyítás terén: „A telemedicina nem a COVID miatti kényszermegoldás, hanem egy modern lehetőség a gyógyításra: számos betegség esetén akár fotó vagy videó alapján is eldönthető, hogy kell-e személyes orvosi vizsgálat, sok esetben pedig felírható akár gyógyszer is. Nemcsak krónikus problémák, hanem akut betegségek esetén is sokszor használható a telemedicina, például felülfertőződött bőrelváltozásra is felírható antibiotikumos krém, pusztán egy fotó alapján. A telemedicina ugyanakkor nem helyettesíti, csak kiegészíti az orvoslást. Magyarországon túl sok orvos-beteg találkozás történik, ami COVID-tól függetlenül is csak egy újabb lehetőség egy betegekkel teli rendelőben egy másik betegség összeszedésére."
Egyre többen használnak digitális diagnosztikai eszközöket
„A távgyógyítás során az orvos és a beteg online „találkoznak” egymással, ami gyors és egyszerű, így a pácienseknek nem kell heteket várniuk, hogy szakemberrel konzultálhassanak. Amikor pedig elengedhetetlen a személyes kivizsgálás és beavatkozás, akkor is olyan innovatív eszközöknek kell rendelkezésre állni a rendelőkben, kórházakban, mentőautókban, amelyek megkönnyítik az orvosok, ápolók munkáját. A K&H gyógyvarázs műszerbeszerzési pályázat ezért idén ilyen eszközök beszerzésében is támogatja a gyermekegészségügyet” – nyilatkozta Horváth Magyary Voljc Nóra, a K&H gyógyvarázs pályázat zsűrijének tagja.
Az elmúlt időszakban igencsak népszerűvé váltak a könnyen és gyorsan használható otthoni diagnosztikai eszközök is. Ilyenek a szív- és érrendszeri funkciókat folyamatosan mérő okosórák, a testzsírszázalékot kimutató mérlegek, a bőr hidratáltságát feltérképező műszerek vagy a testmozgást mérő mobilalkalmazások. Bár ezek a digitális eszközök nem helyettesíthetik a szakorvosi vizsgálatot, az egészségmegőrzésben és az orvosok munkájának megkönnyítésében meghatározó szerepük lehet a jövőben. A hosszú távon gyűjtött élettani adatok ugyanis nagy segítséget jelentenek a szakorvosoknak a diagnózis felállításában. Ha például kardiológushoz megyünk, megmutathatjuk neki az okosóránk méréseinek eredményét, ami segíthet a további vizsgálatok pontos meghatározásában.
